A beszedése azonban nagyon aránytalan, az adóból származó bevétel 90 százaléka az önkormányzatok 8,5 százalékától származik.A megszűnéséig, várhatóan 2021. május 23-ig marad a csökkentett közteher, addig pedig új adókat sem lehet bevezetni – mondta a Világgazdaságnak Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adótanácsadója.
A vállalkozások adókedvezménye miatt 2021-ben mintegy 120-130 milliárd forint bevételtől esnek el az érintett önkormányzatok,
de az elmúlt években a gazdasági növekedéssel párhuzamosan dinamikusan emelkedtek a települések bevételei. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzése is arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi adóbevételek az mértékét jóval meghaladóan, 8-9 százalékkal növekedtek 2018–2019-ben. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy az önkormányzatok hipából származó bevétele a legrosszabb esetben is a 2017-es szinten realizálódhat.
A számvevőknél is rámutattak az aránytalanságokra: 2019-ben az önkormányzatok több mint felénél tízmillió forintnál kevesebb bevétel keletkezett az iparűzési adóból.
A teljes hipabevétel 61,6 százaléka csupán 47 önkormányzattól:
a fővárostól, a 23 kerülettől és a 23 megyei jogú várostól származott.
Azt az ÁSZ elemzői is elismerték, hogy a Covid–19-világjárvány a helyi adóbevételekre is hatással van. A Gazdaságvédelmi akcióterv keretében ráadásul több, az önkormányzatokat érintő jogszabály is módosult, amelyek – a tanulmány készítői szerint – elsősorban az adófizetők és a vállalkozások védelmét célozták. Baráti Ákos is jelezte, hogy a települések keze több szempontból is meg van kötve.
Emlékeztetett például a tavalyi Kúria-határozatra, amely hatályon kívül helyezte a makói önkormányzat építményadó növelésére vonatkozó próbálkozását, és úgy véli, hogy ez mindenképpen elrettentő hatású lehet. A nyilvánosság előtt gyakran megjelenő ingatlanadó kapcsán is megjegyezte, hogy ugyan lenne rá lehetőség, ez alapvetően csak politikai akarat kérdése, ám azt is hozzátette, hogy rengeteg további problémát vethet fel a bevezetése.
