A Mezőgazdasági és Halászati Tanács nem jutott egyezségre az Európai Parlamenttel az új közös agrárpolitikáról (KAP) folytatott múlt heti tárgyalásain, mert a tanács nem fogadta el az agrárminiszterek kompromisszumos javaslatait, sőt agrárszempontból a gyakorlatban végrehajthatatlan, felelőtlen megoldásokkal állt elő – számolt be az Agrárminisztérium. Értékelése szerint a tanácsi javaslatok a gazdák érdekeivel ellentétesek, így hiába védték meg már ősszel a kisgazdaságokat a termelésüket nehezítő javaslatoktól, azok most újra felbukkantak. „Alapvető célunk, hogy a termelők kiszámíthatóan megkapják az őket megillető agrártámogatásokat 2023 és 2027 között is” – írta közleményében a tárca. Szakértők arról beszéltek a Világgazdaságnak, hogy az álláspontok még csak nem is közeledtek a kétnapos tárgyaláson, volt, aki szerint az európai parlamenti küldöttség meglehetősen rugalmatlan volt. Sarkalatos kérdés például, hogy az első pillérből, azaz a közvetlen támogatásból mekkora hányadot kellene környezetvédelemre elkülöníteni, itt az Európai Parlament (EP) ragaszkodik a 30 százalékhoz, a tanács azonban legfeljebb 20 százalékot fogadna el.
Az EP honlapján a tárgyalásokról szóló összefoglaló szerint a tanács rugalmatlansága veszélyezteti az uniós gazdálkodók biztonságát. Az EP a KAP zöldebb, igazságosabb és jövőorientáltabb átalakításának szükségességét hangsúlyozza, amivel szemben az európai élelmiszer-termelés biztonságának és versenyképességének fenntartására irányuló törekvés áll, illetve hogy ne a gazdálkodókkal fizettessék meg más, a környezetet inkább károsító szereplők helyett a klímavédelem költségeit.
A tanács a közvetlen támogatás
20
százalékát fordítaná környezetvédelmi vállalásokra
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.