Kutatói ötletek a nyugdíjrendszer reformjára

R. P. | A nyugdíjrendszerben figyelembe vett gyerekvállalással a nevelésben részt vevők között prémiumot oszthatnak szét, a gyermektelenek ellátása alacsonyabb lenne, vagy a korhatáruk magasabb – mondta Benyár József, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tanára a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján.

Az állam egy feltőkésített rendszert hozhatna létre, amelybe minden dolgozó befizet. Amikor valakinek gyereke születik, attól az időponttól kezdve kevesebb járulékot kell fizetnie, anyagilag támogatva a gyereknevelést. A változtatással a gyerekesek gyengébb fogyasztási szintje megszűnne, és alacsony születésszám mellett is fenntartható lenne a nyugdíjrendszer. Az átmenet felmenő rendszerben, fokozatosan történhetne meg. Benyár József hozzátette: a jelenlegi folyó finanszírozású rendszer arra épült, hogy a népesség folyamatosan nő, azonban a csökkenő gyerekszám a finanszírozás ellehetetlenülésével fenyeget.

A felosztó-kirovó rendszer ugyan hozzájárul a termékenységi ráta csökkenéséhez, azonban nem meghatározó mértékben – hívta fel a figyelmet Gál Róbert társadalomkutató. A gyerekek figyelembevétele a nyugdíjnál nem emelné nagyobb mértékben a termékenységet, inkább újraelosztó hatású lenne. Gál Róbert hozzáfűzte: a nyugdíjkorhatár mozgatható, a társadalom elöregedésének következményei enyhíthetők az egészségügy és az oktatási rendszer javításával. Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és a Magyar Államkincstár korábbi elnöke aláhúzta: komplex szemléletre van szükség, olyan rendszer megalkotására, amelyben szívesen vesznek részt az emberek. Ha a direkt járulékfizetést kevésbé honorálja a rendszer, az a befizetések csökkenéséhez vezethet. Jól képzett emberekre van szükség, ők tarthatják fenn tartósan a nyugdíjrendszert. A korhatár flexibilis lehet, mivel a munkaerőpiaci alkalmasság is változó, ma már sokkal tovább lehet dolgozni, mint harminc-negyven évvel ezelőtt. Mint hozzátette:

Európa-szerte beszédtéma a gyerekvállaláshoz kötött nyugdíjrendszer, Magyarországon is erre lenne szükség.

A nyugdíjrendszer felborulása abból fakadhat, hogy a termékenységi ráta kettő alá csökken, az idősek száma pedig nő – írta Andorka Rudolf szociológus 1988-ban megjelent könyvében. Kovács Erzsébet, a BCE egyetemi tanára arra figyelmeztetett: a fiatal nők sokkal kevesebben vannak, mint húsz évvel ezelőtt, ezért a termékenységi ráta akár hosszú távon is a mostani 1,5 százalékon alakulhat. A nyugdíjasok aránya csökkent a teljes népességen belül 2008–2017 között, ami a korhatár 65 évre emelésének köszönhető – emlékeztetett.