Lendületet kap a GDP a visszaesés után

A bruttó hazai termék (GDP) 3,7 százalékkal csökkenhetett az idei első negyedévben 2020 azonos időszakához képest a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. A rendkívüli bizonytalanságot mutatja, hogy a prognózisok mínusz 7 százalék és plusz 1,3 százalék között mozogtak. A tavalyi utolsó negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkenhetett a gazdaság teljesítménye. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) holnap teszi közzé az első becslését.

Idén 4,7 százalékos GDP-növekedést várnak az elemzők, 2022-ben 5 százalékra gyorsulhat a dinamika, két év alatt pedig 10 százalékkal nőhet a reál-GDP Magyarországon. A Pénzügyminisztérium (PM) 2021-ben visszafogottabb, 4,3 százalékos bővülést vár, 2022-ben viszont már 5,2 százalékos növekedéssel számol. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idén 4–6, jövőre pedig 5–6 százalékos sávba prognosztizálja a GDP-növekedést. A szakértők jellemzően 2021 harmadik negyedévére várják a 2019 végi gazdasági teljesítmény, legkésőbb jövő év közepére pedig a válság előtti szint elérését.

Döntően az iparnak és az építő­ipar­nak köszönhető a negyedéves ala­pon mért 0,5 százalékos bővülés – mondta a Világgazdaságnak Sup­pan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az ipar teljesítménye 1,8 százalékkal haladta meg a 2020 negyedik negyedévit, az építőiparé pedig 2,8 százalékkal bővült. A szolgáltató szektor viszont stagnálhatott. Felhasználási oldalon a be­ru­­házások és a külkereskede­lem tá­mogathatta a kilábalást, a fogyasztás azonban stagnálhatott – fűzte hoz­zá. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra számít, hogy a szolgáltatások 1 százalékkal eshettek vissza az előző negyedévhez képest, a termelő szektorok azonban enyhe pluszba fordíthatták a GDP változását. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott: a termelő szektorok hullámzó teljesítményt nyújtottak, pozitív irányba húzhatták a GDP-t, a szolgáltatások és a fo­gyasztás foghatta vissza a növeke­dést. Regős Gábor, a Századvég mak­rogazdasági csoportjának veze­tő­je hangsúlyozta: az ipar felfelé, az építőipar lefelé húzhatta a GDP-t, a koronavírus miatti korlátozások rontották a gazdaság teljesítményét. Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese rámutatott: 2020 márciusában már szigorú lezárások voltak, így éves alapon növekedés vár­ható, a tavalyi negyedik negyedévhez képest azonban csökkenhetett a GDP.

Az idei második negyedévben 10 százalék feletti gazdasági növekedés várható – erről több alkalommal is beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter. Regős Gábor felhívta a figyelmet: a gyenge bázis miatt lehet 10 százalék feletti a növekedés. Az éves bővülést jelentősen meghatározhatja, hogy a korlátozások hány vállalkozást taszítottak csődbe. A Századvég szakembere hozzátette: az ipar gyors talpra állása jelzi a gazdaság regenerációs képességét, a legnagyobb fenyegetés egy esetleges negyedik vírushullám kialakulása. Suppan Gergely a második negyedévben 14-15 százalékos felpattanásra számít. A harmadik negyedévtől folytatódhat a kilábalás, ám a termelő szektorok erősebb, a szolgáltatások gyengébb teljesítményt nyújthatnak. A Takarékbank elemzője szerint az uniós források gazdaságélénkítő hatása fokozatosan jelenhet meg.