Még a négypárti kormánykoalíción belül is óriási vihart kavart Matovic áfaemelésről szóló bejelentése. A pénzügyi tárca vezetőjének egyébként is erőssége, hogy uralni tudja a közbeszédet (korábban az országos tesztelések erőltetésével, majd két hónapja a Szputnyik V vakcina senkivel sem egyeztetett, váratlan behozatalával, ami végül kormányfőként a bukásához vezetett). Az SaS és a Za Ludí kormánypárt is határozottan elutasította az áfa 20 százalékról 25 százalékra emelésének tervét, Peter Kremsky, a Matovic vezette párt tagja, a parlament gazdasági bizottságának elnöke is azt mondta, nem látta az adóemelés háttértanulmányát, nem látott ezzel kapcsolatban semmi konkrétumot.
Az áfaemelés természetesen mindig dráguláshoz vezet. Ha valóra válna a pénzügyminiszter ötlete, vagyis az áfakulcsot 20-ról 25 százalékra növelnék, a termékek és szolgáltatások ára több mint 2,5 százalékkal nőne
– állítja Lenka Buchláková, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője. Más elemzők hozzátették, a 25 százalékos áfakulccsal Szlovákia beérné Horvátországot és Svédországot, és csupán Magyarország előzné meg a maga 27 százalékos kulcsával.
Miután a napokban a Heger-kormány bizalmat kapott a parlamentben, váratlan fordulat történt. Igor Matovic kis túlzással szinte letagadta a 25 százalékos adókulcs tervét, az ötletet ráfogta „állandó” koalíciós ellenfelére, Richard Sulík gazdasági miniszterre. Mindössze annyit ismert el: az általa vezetett pénzügyi tárca átfogó adó- és járulékreformon dolgozik, ám ennek részleteiről nem beszélt.
Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
Elvileg lehet referendumot kiírni e témakörben, viszont Szlovákiában eddig nyolcszor rendeztek népszavazást, amelyből csak egy volt eredményes (2003-ban az ország uniós tagságáról), a többi esetben a választásra jogosult polgárok kevesebb mint 50 százaléka járult az urnához. Jelenleg az elnöki hivatal ellenőrzi az aláírások érvényességét, Zuzana Caputová államfő az alkotmánybírósághoz fordulhat, igenlő válasz esetén 2021 kora őszén írhatják ki a népszavazást.
A jövő héttől eltörlik a nyugdíjasok vásárlási idősávját is. Az 5,4 milliós országban eddig 1,160 milliónyian kapták meg az első oltást, és mintegy 540 ezren a másodikat is. Már a 16 év felettiek is regisztrálhatnak vakcinára, ám váratlan probléma, hogy az úgynevezett elektronikus váróteremben kevés a jelentkező – a hét eleji adatok szerint mindössze 260 ezren voltak. Ezért a napokban erőteljes állami kampány kezdődik az oltások érdekében, egyrészt azért, mert a 70 év felettiek átoltottsága is csupán 65 százalék körüli, másrészt június végéig mintegy 2,2 millió darab Pfizer-vakcina érkezik az országba. Egyébként ez a leginkább elfogadott vakcina, a Focus ügynökség áprilisi felmérése szerint a második helyen a Szputnyik V áll, amivel viszont Szlovákiában nem oltanak. A felmérés szerint a lakosság 65,4 százaléka biztosan vagy inkább kéri az oltást, a vakcinát határozottan elutasítók aránya meghaladja a 30 százalékot.
