A 2050-es párizsi klímacéloknak megfelelő átállás 2020–2050 között évente átlagosan 1 százalékkal javíthatja a gazdasági teljesítményt, a céldátumhoz közelítve a többlet elérheti az 1,5 százalékot – mondta a Világgazdaság kérdésére Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics ügyvezető igazgatója.
Áder János köztársasági elnök több alkalommal is beszélt arról, hogy a gazdaság zöldítésének kedvező gazdasági hatásai lehetnek,
2050-re 2 százalékkal magasabb bruttó hazai terméket (GDP) érhet el Magyarország a klímacélok teljesítésével.
Fazekas Dóra rámutatott: az intézkedések elmaradása esetén a fizikai hatások – időjárási szélsőségek, elsivatagosodás, fauna, flóra megváltozása – 2050-ben már 4 százalékkal csökkenthetik a GDP-t. Az e-mobilitás fejlesztését, a megújuló energiaforrások támogatását és az energiahatékonysági intézkedéseket magában foglaló zöld helyreállítási programmal a 2020-as évtizedben nyolchavi szén-dioxid-kibocsátással egyenlő kisebb terhelés lenne elérhető. Az ügyvezető igazgató szerint Magyarországon évente a 2 százalékát kell zöldcélokra fordítani a párizsi klímacélok eléréséhez.
A gazdasági hasznok javát a beruházások és a külső egyensúly javulása adja
– húzta alá a Cambridge Econometrics közgazdásza. Az alacsony kibocsátású infrastruktúra kiépítéséhez hozzájáruló iparágak – az építőipar, a fém- és az elektronikai ipar – nyerhetnek elsősorban a klímaváltozás elleni programokkal. Ezzel párhuzamosan a fosszilis alapanyagokra és más természeti erőforrásra épülő iparágak veszteségekre számíthatnak.
A klímacéloknak való megfelelés, a zöldülési folyamat egy növekvő, foglalkoztatottságot bővítő, emelkedő bérekkel jellemzett gazdaságban a növekvő fogyasztáshoz vezethet. A tovagyűrűző hatások révén az élelmiszer-előállítással kapcsolatos ágazatok és a szolgáltató szektor is magasabb teljesítményt nyújthat. A mezőgazdaságot emellett a bioüzemanyagok iránti kereslet felfutása is hajthatja.
Fazekas Dóra rámutatott:
az átállás munkaintenzív lesz, ráadásul az alacsonyabban képzett munkaerőre lesz szükség.
Ugyan a megújulóknak is vannak külső forrásból származó alapanyag-szükségleteik, de jóval kisebb mértékű függéssel járnak, mint a fosszilis energiaforrások. A megújuló energiaforrásokra való átállás és az e-mobilitás elterjedése azzal jár, hogy csökken Magyarország külső energiafüggése, ami jelentősen javíthatja a külkereskedelmi mérleget.
Fazekas Dóra felhívta a figyelmet: nem csak támogatással ösztönözheti az állam a gazdaság zöldítését. az utóbbi időben a keresletoldali intézkedések is egyre nagyobb szerepet kapnak, ilyen például a szén-dioxid-kvóták áremelkedése.
Nehéz lavírozni a fenntartható befektetések piacán
A Figyelő cikke szerint simán előfordulhat, hogy egy cég az egyik indexben a legjobb, a másikban a legrosszabb minősítést kapja.
