BUX 43,528.08
+1.15%
BUMIX 3,814.2
+0.49%
CETOP20 1,856.7
-0.27%
OTP 9,212
+2.63%
KPACK 3,100
0.00%
+3.06%
+1.90%
+1.16%
+0.98%
ZWACK 17,250
-1.43%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,125
-0.44%
-1.42%
+0.31%
0.00%
-1.42%
-1.31%
+2.89%
0.00%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+3.21%
MOL 2,916
+1.04%
+0.39%
ALTEO 3,020
+2.37%
0.00%
+0.78%
0.00%
0.00%
+0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
+1.65%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.42%
-0.41%
-1.96%
0.00%
+1.13%
+4.63%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
-1.40%
NAP 1,200
+0.84%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Megéri költeni a gazdaság zöldítésére

Harminc év alatt 2 százalékkal magasabb bruttó hazai terméket (GDP) érhet el Magyarország a klímacélok teljesítésével.

A 2050-es párizsi klímacéloknak megfelelő átállás 2020–2050 között évente átlagosan 1 százalékkal javíthatja a gazdasági teljesítményt, a céldátumhoz közelítve a többlet elérheti az 1,5 százalékot – mondta a Világgazdaság kérdésére Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics ügyvezető igazgatója.

Áder János köztársasági elnök több alkalommal is beszélt arról, hogy a gazdaság zöldítésének kedvező gazdasági hatásai lehetnek,

2050-re 2 százalékkal magasabb bruttó hazai terméket (GDP) érhet el Magyarország a klímacélok teljesítésével.

Fazekas Dóra rámutatott: az intézkedések elmaradása esetén a fizikai hatások – időjárási szélsőségek, elsivatagosodás, fauna, flóra megváltozása – 2050-ben már 4 százalékkal csökkenthetik a GDP-t. Az e-mobilitás fejlesztését, a megújuló energiaforrások támogatását és az energiahatékonysági intézkedéseket magában foglaló zöld helyreállítási programmal a 2020-as évtizedben nyolchavi szén-dioxid-kibocsátással egyenlő kisebb terhelés lenne elérhető. Az ügyvezető igazgató szerint Magyarországon évente a GDP 2 százalékát kell zöldcélokra fordítani a párizsi klímacélok eléréséhez.

 

A gazdasági hasznok javát a beruházások és a külső egyensúly javulása adja

– húzta alá a Cambridge Econometrics közgazdásza. Az alacsony kibocsátású infrastruktúra kiépítéséhez hozzájáruló iparágak – az építőipar, a fém- és az elektronikai ipar – nyerhetnek elsősorban a klímaváltozás elleni programokkal. Ezzel párhuzamosan a fosszilis alapanyagokra és más természeti erőforrásra épülő iparágak veszteségekre számíthatnak.

Fotó: Shutterstock

A klímacéloknak való megfelelés, a zöldülési folyamat egy növekvő, foglalkoztatottságot bővítő, emelkedő bérekkel jellemzett gazdaságban a növekvő fogyasztáshoz vezethet. A tovagyűrűző hatások révén az élelmiszer-előállítással kapcsolatos ágazatok és a szolgáltató szektor is magasabb teljesítményt nyújthat. A mezőgazdaságot emellett a bioüzemanyagok iránti kereslet felfutása is hajthatja.

Fazekas Dóra rámutatott:

az átállás munkaintenzív lesz, ráadásul az alacsonyabban képzett munkaerőre lesz szükség.

Ugyan a megújulóknak is vannak külső forrásból származó alapanyag-szükségleteik, de jóval kisebb mértékű függéssel járnak, mint a fosszilis energiaforrások. A megújuló energiaforrásokra való átállás és az e-mobilitás elterjedése azzal jár, hogy csökken Magyarország külső energiafüggése, ami jelentősen javíthatja a külkereskedelmi mérleget.

Fazekas Dóra felhívta a figyelmet: nem csak támogatással ösztönözheti az állam a gazdaság zöldítését. az utóbbi időben a keresletoldali intézkedések is egyre nagyobb szerepet kapnak, ilyen például a szén-dioxid-kvóták áremelkedése.

Nehéz lavírozni a fenntartható befektetések piacán

A Figyelő cikke szerint simán előfordulhat, hogy egy cég az egyik indexben a legjobb, a másikban a legrosszabb minősítést kapja.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek