BUX 39,234.2
-5.50%
BUMIX 3,852.63
-1.33%
CETOP20 1,952.57
-0.70%
OTP 9,010
-8.17%
KPACK 3,100
0.00%
-0.91%
-4.35%
+0.85%
-4.00%
ZWACK 17,400
-1.42%
-1.96%
ANY 1,610
-1.23%
RABA 1,165
+0.43%
-1.79%
-4.44%
-1.33%
-2.27%
+2.19%
-2.73%
-1.50%
0.00%
+1.03%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,504
-9.14%
+1.69%
ALTEO 2,200
-5.98%
0.00%
-3.02%
EHEP 1,595
-5.62%
-0.67%
-3.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
-1.90%
-3.60%
-2.60%
-1.27%
-2.75%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,370
-9.89%
+2.10%
NAP 1,206
0.00%
-15.15%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Megéri költeni a gazdaság zöldítésére

Harminc év alatt 2 százalékkal magasabb bruttó hazai terméket (GDP) érhet el Magyarország a klímacélok teljesítésével.

A 2050-es párizsi klímacéloknak megfelelő átállás 2020–2050 között évente átlagosan 1 százalékkal javíthatja a gazdasági teljesítményt, a céldátumhoz közelítve a többlet elérheti az 1,5 százalékot – mondta a Világgazdaság kérdésére Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics ügyvezető igazgatója.

Áder János köztársasági elnök több alkalommal is beszélt arról, hogy a gazdaság zöldítésének kedvező gazdasági hatásai lehetnek,

2050-re 2 százalékkal magasabb bruttó hazai terméket (GDP) érhet el Magyarország a klímacélok teljesítésével.

Fazekas Dóra rámutatott: az intézkedések elmaradása esetén a fizikai hatások – időjárási szélsőségek, elsivatagosodás, fauna, flóra megváltozása – 2050-ben már 4 százalékkal csökkenthetik a GDP-t. Az e-mobilitás fejlesztését, a megújuló energiaforrások támogatását és az energiahatékonysági intézkedéseket magában foglaló zöld helyreállítási programmal a 2020-as évtizedben nyolchavi szén-dioxid-kibocsátással egyenlő kisebb terhelés lenne elérhető. Az ügyvezető igazgató szerint Magyarországon évente a GDP 2 százalékát kell zöldcélokra fordítani a párizsi klímacélok eléréséhez.

 

A gazdasági hasznok javát a beruházások és a külső egyensúly javulása adja

– húzta alá a Cambridge Econometrics közgazdásza. Az alacsony kibocsátású infrastruktúra kiépítéséhez hozzájáruló iparágak – az építőipar, a fém- és az elektronikai ipar – nyerhetnek elsősorban a klímaváltozás elleni programokkal. Ezzel párhuzamosan a fosszilis alapanyagokra és más természeti erőforrásra épülő iparágak veszteségekre számíthatnak.

Fotó: Shutterstock

A klímacéloknak való megfelelés, a zöldülési folyamat egy növekvő, foglalkoztatottságot bővítő, emelkedő bérekkel jellemzett gazdaságban a növekvő fogyasztáshoz vezethet. A tovagyűrűző hatások révén az élelmiszer-előállítással kapcsolatos ágazatok és a szolgáltató szektor is magasabb teljesítményt nyújthat. A mezőgazdaságot emellett a bioüzemanyagok iránti kereslet felfutása is hajthatja.

Fazekas Dóra rámutatott:

az átállás munkaintenzív lesz, ráadásul az alacsonyabban képzett munkaerőre lesz szükség.

Ugyan a megújulóknak is vannak külső forrásból származó alapanyag-szükségleteik, de jóval kisebb mértékű függéssel járnak, mint a fosszilis energiaforrások. A megújuló energiaforrásokra való átállás és az e-mobilitás elterjedése azzal jár, hogy csökken Magyarország külső energiafüggése, ami jelentősen javíthatja a külkereskedelmi mérleget.

Fazekas Dóra felhívta a figyelmet: nem csak támogatással ösztönözheti az állam a gazdaság zöldítését. az utóbbi időben a keresletoldali intézkedések is egyre nagyobb szerepet kapnak, ilyen például a szén-dioxid-kvóták áremelkedése.

Nehéz lavírozni a fenntartható befektetések piacán

A Figyelő cikke szerint simán előfordulhat, hogy egy cég az egyik indexben a legjobb, a másikban a legrosszabb minősítést kapja.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek