Négy százalék felett ragadhat az infláció

R. P. | Az idén 4,1 százalékkal, jövőre 4,7 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, kedvező esetben 4,5 százalékos bővülés is elképzelhető 2021-ben – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a hitelintézet negyedéves sajtóeseményén.

A GDP két év alatt 9,8 százalékkal nőhet a konszenzus szerint, ami a leggyorsabb a visegrádi országok között. A Pénzügyminisztérium (PM) április végén tette közzé frissített konvergenciaprogramját, amelyben az idei évre 4,3 százalékos, 2022-re pedig 5,2 százalékos növekedéssel kalkulált. A prognózis képezte az alapját a 2021-es költségvetés módosítási javaslatának és a jövő évi előirányzat tervezetének. A PM várakozása szerint 2023-tól 4 százalék körül stabilizálódhat a GDP-növekedés üteme. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendkívül széles, 4–6 százalékos sávban határozta meg az idei növekedési várakozását, amit jövőre 5–6 százalékos bővülés követhet.

Amerika inflációja csak korlátozottan gyűrűzik be hozzánk, Magyarország számára inkább az euróövezeti drágulás a meghatározó, ám a termelői árakon keresztül nálunk is érezhető lehet az árnyomás – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Trippon Mariann. Az élelmiszerárak, a fémipari áruk és a félvezetők ára már emelkedett, ráadásul kapacitáshiánnyal is szembesülhetnek a cégek. Az építőipari alapanyagok szintén gyorsan drágulnak, amit a hazai munkaerőhiány miatti kapacitáshiány erősít. Az elemző szerint a különbség az a 2011-es helyzethez képest, hogy akkor lassú talpra állás volt, ami visszafogta az inflációt, most viszont gyors felpattanás várható, ami erősítheti az árnyomást. Az infláció az év hátralévő részében 4 százalék felett alakulhat. Rövid távon nincs tere a monetáris politikai lazításnak, az elmúlt hónapokban az MNB kommunikációja szigorodott. Trippon Mariann szerint akkor emelheti az egyhetes betéti eszköz kamatát a jegybank, ha a forint látványosan gyengül, ám valószínű, hogy a 355–365-ös sávban marad az euró-forint kurzus.

A tavaly felhalmozott extra megtakarítási állomány várhatóan csak korlátozottan jelenik meg a keresletben, mivel elsősorban a magas jövedelműekre jellemző

a kényszermegtakarítás – hangsúlyozta a CIB Bank szakértője. A hitelmoratórium a jelenlegi szabályozás alapján kifut, ami szintén visszafoghatja a fogyasztást. Az uniós források felhasználása nem 2021-ben, hanem inkább jövőre támogathatja a növekedést. A következő években expanzív lesz a költségvetési politika, csak minimálisan csökken a deficit, fiskális konszolidáció 2023-tól várható.