A nyugdíjrendszerben figyelembe vett gyerekvállalással a nevelésben résztvevők között prémiumot oszthatnak szét, a gyerek nélküliek ellátása alacsonyabb lenne, vagy a korhatáruk magasabb – mondta Benyár József, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tanára a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) konferenciáján. Az állam egy feltőkésített rendszert hozhatna létre, amibe minden dolgozó befizet.
Amikor valakinek gyereke születik, akkor attól az időponttól kezdve kevesebb járulékot kell fizetnie, ami anyagilag támogatja a gyereknevelést.
A változtatással a gyerekesek alacsonyabb fogyasztási szintje megszűnne és alacsony születésszám mellett is fenntartható lenne a nyugdíjrendszer. Az átmenet felmenő rendszerben, fokozatosan történhetne meg. Benyár József hozzátette: a jelenlegi folyó finanszírozású rendszer arra épült, hogy a népesség folyamatosan nő, azonban a csökkenő gyerekszám a finanszírozás ellehetetlenülésével fenyeget.
A felosztó-kirovó rendszer ugyan hozzájárul a termékenységi ráta csökkenéséhez, azonban nem meghatározó mértékben – hívta fel a figyelmet Gál Róbert társadalomkutató. A gyerekek figyelembevétele a nyugdíjnál nem emelne jelentős mértékben a termékenységen, inkább újraelosztási hatással bírhat. Gál Róbert hozzáfűzte:
Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és a Magyar Államkincstár korábbi elnöke aláhúzta: komplex szemléletre van szükség, olyan rendszer megalkotására, amiben szívesen vesznek részt az emberek. Amennyiben a direkt járulékfizetést kevésbé honorálja a rendszer, az a befizetések csökkenéséhez vezethet.
Jól képzett emberekre van szükség, ők tarthatják fenn tartósan a nyugdíjrendszert.
A korhatár flexibilis lehet, mivel a munkaerőpiaci alkalmasság is változó, ma már sokkal tovább lehet dolgozni, mint 30-40 évvel ezelőtt. Mint hozzátette: Európa-szerte beszédtéma a gyerekvállaláshoz kötött nyugdíjrendszer, Magyarországon is erre lenne szükség.
A nyugdíjrendszer felborulása abból fakadhat, hogy a termékenységi ráta 2 alá csökken, az idősek száma pedig nő – írta Andorka Rudolf szociológus 1988-ban megjelent könyvében. Kovács Erzsébet BCE egyetemi tanára arra figyelmeztetett:
a fiatal nők sokkal kevesebben vannak, mint 20 évvel ezelőtt, ezért a termékenységi ráta akár hosszútávon is a jelenlegi 1,5 százalékon alakulhat.
A nyugdíjasok aránya csökkent a teljes népességen belül 2008-2017 között, ami a 65 évre emelt korhatár emelésnek köszönhető – emlékeztetett.
