A hiteltörlesztési moratóriumot igénybe vevő vállalati ügyfelek a védőernyő miatt megspórolt összegeket döntően a mindennapi működésük fenntartására fordították – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kérdőíves felméréséből.
A válaszadók közel 40 százaléka a dolgozói bérek kifizetésére használta fel a be nem fizetett törlesztőrészleteket, de hasonló arányt képviselt az egyéb likviditási gondok orvoslása is.
A kereskedelmi bankok által megkeresett, moratóriumban lévő ügyfelek csaknem negyede fejlesztésekre költötte a nála maradt összeget, és majdnem ugyanennyien tartalékot képeztek azokból a pénzekből, amelyeket nem kellett havonta megfizetniük.
A moratóriumban részt vevő cégek 30 százalékánál így sem sikerült elkerülni a leépítéseket, további 17 százalékuk a dolgozókat csökkentett munkaidőben volt kénytelen foglalkoztatni. A moratóriumtól távol maradó cégek esetében 15 százalék volt a leépítéssel védekezők aránya, s 11 százalékuknál vezettek csak be csökkentett munkaidőt. A fizetési könnyítést igénybe vevő cégek közel felénél, 47 százalékánál 10 százalékot meghaladó volt az árbevétel-csökkenés, ugyanez a lehetőséggel nem élők csupán 24 százalékánál fordult elő.
A jelenleg is a moratóriumban lévő vállalatok 35 százaléka most is fizetési gondokkal küzd.
Fontos látni ugyanakkor, hogy a lakossági ügyfelekhez hasonlóan a moratóriumot igénybe vevő vállalati ügyfelek közül is több volt, amelynek a védőhálóra árbevételi alapon nem volt szüksége: a felmérés szerint a moratóriumos cégek 22 százalékának nőtt is a bevétele a moratórium időszaka alatt.
Bár a védőernyő alá menekülő vállalatok 46 százalékának a jelenlegi árbevétel több mint 25 százalékát tenné ki a törlesztésre fordított összeg – a lehetőségtől távol maradók 22 százalékának jelent hasonló mértékű megterhelést a törlesztés –, az igénybevételi arány arról árulkodik, hogy a lakossági ügyfeleknél jóval magasabb arányt képviselnek azok a cégek, amelyek valóban csak addig élnek a moratórium adta lehetőségekkel, ameddig azt szükségesnek tartják.
A felmérés szerint 2021 februárjában már csak mintegy 35 ezer vállalati ügyfél volt moratóriumban.
Ez azt jelenti, hogy 2020 májusához képest a fizetési könnyítéssel élő vállalati ügyfelek aránya mintegy ötödével esett, s így immár csak a jogszabály alapján a moratóriumban szereplő hiteleknek alig 35 százaléka az, ahol a törlesztést továbbra sem folytatja a vállalati ügyfél. A fentiek eredményeképpen, míg a moratórium első szakasza 2020 december végéig mintegy 1100 milliárd forint törlesztőrészletet hagyott a vállalkozásoknál, addig a második szakaszban ez csak 4-500 milliárd forintra rúg.
Az MNB összegzése szerint a teljes vállalati hitelállomány közel 12 százaléka számít jelenleg kiemelten kockázatosnak.
A jegybank szerint az ebben a körben érintett hitelek többsége olyan vállalkozásokhoz köthető, amelyek sérülékeny ágazatban tevékenykednek. A sérülékenységet az MNB az adott ágazat cégeinek moratóriumban való részvételi arányában, a meglépett létszámcsökkentés mértékében, illetve a hozzáadott érték változásában méri.
Ennek fényében az MNB szerint 203 olyan tevékenységi forma van, ahol a koronavírus-járvány lefolyása miatt kiemelt sérülékenységgel lehet számolni, míg 412 tevékenységi kör a jegybank szerint kevésbé kockázatos. Figyelmeztető ugyanakkor, hogy a nem sérülékeny üzletágakban működő cégeknél is 5,5 százalékot tesz ki a kiemelten kockázatosnak tartott hitelek aránya.
Célzott folytatás jöhet
A kormány elkezdte az egyeztetéseket a bankszövetséggel, valamint az MNB-vel, most a tapasztalatok összegyűjtése zajlik, ezután összegezzük az esetlegesen megjelenő igényeket – nyilatkozta a moratórium meghosszabbításáról a Portfóliónak Varga Mihály pénzügyminiszter. Szerinte a döntés kapcsán figyelni kell arra, hogy a bankok hitelezési képessége folyamatos maradjon. Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági tanácsadója a múlt héten arról beszélt, hogy jelentős azoknak az ügyfeleknek az aránya, akik tudnának, de nem akarnak törleszteni, így valójában nincs szükségük erre az eszközre, csak kihasználják azt.