Tömeges tesztelésbe kezdtek tegnap Kína egyik legnagyobb feldolgozóipari központjában, Tungkuanban, mert ide is átterjedt a Kuangtung tartományban egyre súlyosabb problémát okozó delta koronavírus-variáció.
A városban ugyan csak két fertőzöttet találtak pénteken, de ez is elég volt ahhoz, hogy a hatóságok az országban jellemző drasztikus, ám hatékony járványintézkedésekhez nyúljanak: lezárták az autópályákat, senki sem hagyhatja el a várost. A gyárakat nem állították le, ám ez csak tovább nehezítheti a globális ellátási láncokat fenyegető helyzetet,
a legnépesebb tartomány kikötőiben ugyanis már eddig is jelentős elmaradást okoztak az új vírusváltozat miatti korlátozások.
Kuangtungban található több is a világ legforgalmasabb konténerkikötői közül, Hongkongtól 80 kilométerre északra, a janti körzetben lévők rakodókapacitása például naponta 36 ezer konténer. Ezt a kikötőt májusban majdnem egy hétre le kellett zárni, és még mindig csökkentett kapacitással működik, a forgalom egy részét át kellett terelni a sencseni és a kantoni konténerkikötőkbe.
Fotó: AFP / Stringer / Imaginechina
A dominóhatás egyre több gondot okoz a tengeri szállításban, és negatív következményei még hónapokig érezhetők lesznek világszerte.
Lehetséges, hogy az emberek nem találnak majd meg mindent a boltok polcain, amit keresnek a karácsonyi ajándékok vásárlásakor
– figyelmeztetett a CNN-nek nyilatkozva Peter Sand, a hajótulajdonosokat tömörítő Bimco tengeri szállítmányozással foglalkozó vezető elemzője.
A kínai járványkezelés eredményessége következtében a gazdaság tavaly jól teljesített, és változatlanul a legtöbb külföldi tőkét vonzotta az Egyesült Államok után.
Bár összességében a közvetlen külföldi működőtőke-befektetések (FDI) 35 százalékkal, 1000 milliárd dollárra estek vissza 2020-ban, az Ázsiába irányuló összeg 4 százalékkal, 535 milliárdra nőtt – derült ki az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) jelentéséből. A kontraszt különösen éles, ha figyelembe vesszük, hogy az FDI teljes értéke a második világháború óta nem látott szintre süllyedt, még a globális pénzügyi válság utáni 2009-estől is majdnem 20 százalékkal elmaradt.
Ázsiába – elsősorban Kínába, Hongkongba, Indiába és az Egyesült Arab Emírségekbe – irányult tavaly a külföldi tőke több mint fele. Hongkongba 2019-hez képest 62, Kínába 6, Indiába 27 százalékkal többet fektettek be, a külföldre áramló közvetlentőke-befektetés (outward FDI – OFDI) is csak Ázsiában nőtt 7 százalékkal, 389 milliárd dollárra.
Elsősorban Hongkong és Thaiföld volt a javulás motorja, és bár Kína tőkekihelyezése 133 milliárd dolláron stabilizálódott, így is a legnagyobb befektető ország volt tavaly. James Zhan, az UNCTAD igazgatója szerint ráadásul 2021-ben is jobbak Ázsia kilátásai a világ többi részénél a talpra állásának, a feldolgozóipari aktivitásnak és az erős GDP-előrejelzéseknek köszönhetően.
