Gazdaságfejlesztési erőfeszítései elismeréseként az idén már harmadjára került top 10-es listára Debrecen. 2021-ben olyan számottevő városokkal egy mezőnyben pozicionálták a tizedik helyre, mint New York, Abu-Dzabi vagy Zürich. A cívisváros polgármesterét, Papp Lászlót kérdezte a Figyelő a fejlesztésekről.
– Az érvényes fejlesztési koncepciók, tervek előirányzataihoz képest hogyan áll az Északnyugati gazdasági övezet fejlesztése?
– Minden az eredeti terveknek megfelelően halad, semmiféle csúszás nincs.
Bizonyos beruházásokat az állam valósít meg, másokat Debrecen önkormányzata. Az utóbbiakhoz tartozik a közművek bevezetése az Északnyugati gazdasági övezet területére. Az áram- és a gázhálózat kész, a csapadékvíz-elvezetés, az ivóvíz- és szennyvízvezeték kivitelezése épp zajlik. Ez utóbbi invesztíció Kismacs és Nagymacs városrész vízellátását is javítja. Az úgynevezett körüljárók – a BMW-gyár és a hozzá tartozó beszállítói park személy- és teherforgalmát szolgáló utak, amelyek a közvetlen autópálya-elérést biztosítják; a józsai autópálya-csomópontot és az Északnyugati gazdasági övezet úthálózatát összekötő út; a Nagymacs új közúti elérését biztosító fejlesztés – megvalósítása a hozzá tartozó közművekkel lesz még az önkormányzat feladata. Ennek kapcsán a munkaterület átadása – a nyugati rész kivételével – már megtörtént. Ezenkívül a beszállítói park fejlesztése vár még ránk. Az állami beruházások közül a vasútfejlesztés szintén a tervek szerint halad. A 108-as számú vasútvonal korszerűsítése a Nagyállomástól Tócóvölgy állomásig megvalósult, onnan északi irányban folynak jelenleg a munkálatok. A konténerterminál további fejlesztéséről kormányrendelet jelent meg, a kivitelező a helyszínen van és dolgozik.
Két nagy útfejlesztés munkaterületének az átadása is megtörtént. A józsai autópálya-csomópontnál a kivitelező már felvonult és elkezdte a munkát. Ez az új csomópont teszi majd lehetővé az M35-ösről érkező teherforgalom számára az Északnyugati gazdasági övezet északról való megközelítését, s javítja Józsa városrész elérhetőségét. A 354-es út és az M35-ös autópálya csomópontjában szintén megtörtént a munkaterület átadása, s ott is a helyszínen van a kivitelező. Ez a kereszteződés lehetőséget teremt majd az Északnyugati gazdasági övezet autópályáról való közvetlen megközelítéséhez. Ez utóbbi munkának a tervek szerint december 31-ig el kell készülnie.
A 33-as főút korszerűsítésére még várunk, ugyanakkor a tervezési folyamat már a végéhez közeledik. Az építési engedélyek rendelkezésre állnak, s a közeljövőben következhet a kivitelezési közbeszerzési eljárás elindítása. A 33-as főút 2x2 sávos lesz az M35-ös autópályától Látóképig, majd a BMW-gyár bejáratáig. Látóképnél külön szintű közúti-vasúti csomópont épül. Külön szintű csomópont szolgálja majd az Északnyugati gazdasági övezet és a vasúti logisztikai centrum megközelítését is. A 33-as főúttal párhuzamosan kerékpárút, valamint Kismacs térségében zajvédő fal épül.
A Debrecen 2030 program központi eleme a közlekedésfejlesztés,
ennek megfelelően az idén a város költségvetésének a legnagyobb tétele éppen ez. A gazdaságfejlesztéssel párban kell, hogy járjon az infrastruktúra-fejlesztés is.
– Mikorra várható az Északnyugati gazdasági övezetben tervezett beruházás effektív megkezdése a BMW részéről?
– A társaság elkötelezett a debreceni beruházása mellett. A zóna összesen ötszáz hektáros területén a cég gyára a tervek szerint négyszáz hektáron, ezer munkavállalóval kezdi majd meg a működését. Az építkezéssel kapcsolatos bármilyen kérdésre a BMW tud válaszolni.
– Hogy áll a többi városi érdekeltségbe tartozó ipari park fejlesztése? Érkeznek-e az elvárt ütemben a beruházók? Van-e hatása a Covid-válságnak a Debrecent érintő termelő-szolgáltató beruházások megvalósítását célzó tőkebefektetések dinamikájára?
– Az Északnyugati gazdasági övezeten kívül csak a Déli Ipari Park van városi, önkormányzati érdekeltségben. Ez utóbbi már meglévő belső úthálózata egy éven belül másfél kilométerrel bővül. Az új szakasz mellett csapadékvíz-elvezető rendszert is kialakítanak, ivóvíz-, hírközlési és közvilágítási közműveket építenek ki. A Déli Ipari Parkban már termel a gépgyártó Krones Hungary Kft., az autóipari elektronikai termékeket előállító Vitesco Technologies Hungary Kft., tevékenykedik a csomagolással, raktározással foglalkozó Deufol Hungary Kft., épül a logisztikával és raktározással foglalkozó BHS Trans Kft. központja, valamint a lítiumionos akkumulátorokhoz elválasztó fóliát gyártó Semcorp Hungary Kft. üzeme, s idetelepül az elővárosi és helyi autóbuszok gyártásával foglalkozó ITK Holding Zrt. nagyobbik üzeme is.
Ezek a vállalkozások több mint kétezer új munkahelyet teremtettek,
illetve teremtenek itt, de úgy gondoljuk, hogy a reménybeli újabb befektetők révén a jövőben a Déli Ipari Parkban összességében tízezernél is többen dolgozhatnak majd. E terület vonatkozásában egyébként az önkormányzat az elkövetkezendő évekre átfogó fejlesztési koncepciót dolgozott ki, amelynek a megvalósításához a kormány támogatását kérjük majd. A debreceni befektetési lehetőségek iránt töretlen az érdeklődés: jelenleg is több mint hatvan tárgyalópartnerrel állunk kapcsolatban. Büszkeségünk, hogy a világ legjobb befektetésösztönzési célpontjainak a top 10-es listájára a nagy világvárosok mellett – immár nem először – Debrecen is felkerült. A Financial Times nemzetközi tőkeáramlásokkal és befektetésekkel foglalkozó divíziójának a globális felmérése keretében 2018-ban a lap elemzői az európai kisvárosok között a legjobb befektetésösztönzési stratégiájú várossá választották a településünket. 2020-ban ugyanebben a kategóriában a város második helyezett lett. Az idén Debrecen befektetési stratégiáját tekintve globálisan, a világ valamennyi számottevő települését figyelembe vevő versenyben
a tíz legjobb teljesítményt felmutató város közé került
– New York, Montreal, Berlin, Hongkong, Manáma, Abu-Dzabi, Düsseldorf, Dubaj és Zürich mögött a tizedik helyen végzett. A kis és közepes méretű városok listáját tekintve pedig a top 5-ös rangsorban a negyedik.
– Debrecen egyik ékköve, büszkesége 2019-ig kétségkívül a nemzetközi repülőtér volt. Hogyan „viseli” a légikikötő a turizmus drasztikus visszaesését?
– A repülőtér esetében szintén arról számolhatok be, hogy a világjárvány okozta nehéz helyzetben is sikerült megtartani az újrainduláshoz szükséges, szakmailag felkészült munkatársakat. Az önkormányzati többségi tulajdonszerzést követően a DIA Kft. állománya 173 fő volt. 2020 januárjában, a legnagyobb utasforgalmat és légijárat-műveletet bonyolító időszakban 198 fő volt a legnagyobb foglalkoztatotti létszám. Jelenleg 122 munkavállaló dolgozik itt. A légi forgalom újraindításához és az utasforgalom növeléséhez minden adott, hiszen a korábban elindított szolgáltatásfejlesztések – a repülőgépek tárolása és karbantartásának támogatása, a kargóengedély megszerzése és beindítása – nem álltak le.
További segítséget jelentett a kormányzati bértámogatási rendszer, a hitelmoratórium, valamint a célzott állami dotációk együttese.
Ahogy a pandémia végéhez közeledünk, s az átoltottság egyre javul világszerte, remélem, fokozatosan újra visszatérhetünk a régi életünkhöz, és ismét nyugodtan utazhatunk. Optimistán tekintek a repülőtér jövője elé is, hiszen alapvetően derűlátó ember vagyok!
– Pár hónappal ezelőtt az állam vételi szándékát fejezte ki a debreceni repülőtérrel kapcsolatban. Hogyan áll most ez a projekt? Lehet-e esetleg arra számítani, hogy az állami szereplő visszalép az üzlettől?
– A kormány a decemberi határozatával kifejezte azon szándékát, hogy az állam gazdaságfejlesztési és turisztikai céljainak az elősegítése érdekében eladás esetén 51 százalékos részesedést szerezne a légikikötőt üzemeltető Debrecen International Airport Kft.-ben. A Covid–19 második és harmadik hulláma azonban nagymértékben hátráltatta a cég pénzügyi és jogi átvilágítását, ennek folytán a tárgyalások előrehaladását. Az MNV Zrt. tájékoztatása szerint a fenti átvilágítás május végén zárult. Ezzel párhuzamosan önkormányzatunk a DIA Kft.-vel közösen elkészítette a repülőtér középtávú infrastrukturális fejlesztési koncepcióját, valamint előzetes megvalósíthatósági tanulmányát, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium is megvizsgált és elfogadott. Ahogy azt már korábban is mondtam: a város és a kormány is stratégiai elemként tekint a repülőtérre.
A cikk a Figyelő június 10-iki számában került publikálásra.
