Átment a parlamenten a bérlakástörvény

Nagy többséggel, a jelen lévő képviselők több mint 84 százalékának támogatásával, a törvényalkotási bizottság által támogatott múlt heti utolsó változatában fogadta el az Országgyűlés a bérlakástörvényt, amelynek eredeti verzióját egy hónapja, május 11-én nyújtotta be Böröcz László országgyűlési képviselő, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Az állami és önkormányzati bérlakások privatizációjára kötelező javaslat eredetileg 70 ezer lakás eladására kötelezte volna az önkormányzatokat és az államot, de pártállástól függetlenül is többen tiltakoztak ellene, így végül – több lépcsőben leszűkítve – a zárószavazásra bocsátott és elfogadott változat alapján már csak másfél ezer bérlakásra vonatkozik a törvény. Az eladásra kijelölt lakóingatlanok többsége a budai Várban, kisebb része az Andrássy úton, illetve az I. kerület Váron kívüli részén, a világörökségi területen és annak felvezető zónájában található.

Azok a bérlők jutnak vételi lehetőséghez a kijelölt területen, akiknek 2020. december 31-én már határozatlan idejű bérleti szerződésük volt az önkormányzattal vagy az állammal, és korábban nem vásárolhatták meg lakásaikat, ezenkívül a cserelakásokhoz jutott bérlők is vételi jogot szereznek most. A vásárláshoz négyéves elidegenítési tilalom és 25 éves részletfizetési lehetőség kapcsolódik. A vásárlás feltétele a legalább ötéves bérleti jogviszony, amelyet később, felmenő rendszerben is meg lehet szerezni, csak ki kell várni, hogy a minimális időt elérje a szerződés, és egy éven belül jelezni lehet a vételi szándékot. A bérleti jog időtartamához idősávos és egyszeri vételárkedvezmények kapcsolódnak. Legalább 25 éves bérleti jog esetén a vételár a forgalmi érték 15 százaléka, 15–25 év között az 50 százaléka, 5–15 év között pedig a 80 százaléka. További 5 százalék engedményt kapnak a vételárból az egy összegben fizetők. Akik csere útján, a bérleti jogért már fizetve jutottak bérlakáshoz, azoknak a forgalmi érték 35 százalékát kell kifizetniük a tulajdonjogért, ezzel figyelembe vették a törvényalkotók, hogy ők már egyszer fizettek az ingatlanért. A forgalmi érték alapján számított vételárat a helyi önkormányzat köteles megállapítani, ha ezt nem teszi meg, a kormányhivatal hozhat határozatot.

A közüzemi díjat és a legalább háromhavi bérletidíj-hátralékot felhalmozó lakókat kizárták a vételi jogból, ami a tervezet benyújtója szerint a lakásmaffiának kiszolgáltatott bérlők érdekében történt. Az Országgyűlés által megszavazott törvény az államon, illetve a helyi önkormányzaton kívül az egyszemélyes állami gazdasági társaságot és az egyszemélyes önkormányzati gazdasági társaságot is kötelezi a privatizációra. A várfalon belül a lakásrendeltetés csak a földszinten módosítható, ott is csak jelentős megkötésekkel, konkrétan legfeljebb kereskedelmi, szolgáltató és kulturális tevékenységhez hasznosíthatók az ingatlanok. A Várban nem vásárolhatnak bérlakást cégek, magánszemélyek birtokában pedig csak két lakás lehet, kivéve az öröklés esetét, valamint ezt követően tulajdonjoghoz csak uniós állampolgárok juthatnak. A módosítások azért kerültek be a törvénybe – nyilatkozta nemrég lapunknak Böröcz László –, hogy elejét vegyék a várnegyed elnéptelenedésének, illetve annak, hogy külföldi befektetők vásárolják fel az ottani ingatlanokat. A törvény adta lehetőséggel élve a jelenlegi bérlők egy év múlva már tulajdonosok lehetnek.