Az MNB-kamatemelés régiós hullám kezdete lehet

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Közép-Európában is megnyitotta a kamatemelések sorát, számos más feltörekvő piaci jegybankhoz hasonlóan, amelyek az elmúlt hónapokban hasonló módon szálltak szembe az emelkedő inflációval. Az áprilisban és májusban is 5,1 százalékon mért magyar éves a legmagasabb a régióban, de tavasszal a cseh, lengyel és román ráták is meghaladták a jegybanki célsávokat, miközben az irányadó kamatok rekord alacsony szinten, vagy annak a közelében vannak, és a monetáris szigorítást támogató hangok régiószerte hangosabbá váltak. Nem egyformán, mert az inflációs trendek megítélése, illetve a hazai fizetőeszköz gyengülése iránti tolerancia szintje különböző.

Miután a Federal Reserve döntéshozói 2023-ra hozták előre a kamatemeléseik megkezdődésének várt időpontját, a dollár iránt megnőtt étvágy azonos módon hatott a régiónk devizákra: gyengítette őket.

Idei teljesítményük az euró ellenében azonban még mindig tükrözi a jegybanki szigorítás eltérő esélyeit:

miközben a leu 1,2 százalékot gyengült és a zloty fél százalékot erősödött kedd délutánig, a forint és a cseh korona mintegy 2,5 százalékkal erősebb volt, mint 2020 végén.

Az MNB jól felkészítette a piacokat a keddi kamatemelésre, és a Reuters múlt heti felmérése szerint a cseh központi bank (CNB) már szerdán követi a példát:

12 elemző közül 10 várt negyed százalékpontos emelést az irányadó kamatban a jelenlegi 25 bázispontról, és valamennyi résztvevő újabb szigorítást várt az év végéig.

A régióban a CNB-t tartják a legkövetkezetesebben inflációcélzó jegybanknak, legutóbb is ők emeltek kamatot 16 hónappal ezelőtt, a többiek évekkel ezelőtt, az MNB majdnem egy évtizede. Az emelésre szerdán az elemzők szerint annak ellenére sor kerül, hogy a cseh éves infláció az áprilisi 3,1 százalékról májusban 2,9 százalékra csökkent, visszatérve a CNB 1-3 százalékos célsávjába. Előretekintve bőven marad inflációs kockázat, és nem csak a cseheknél, hanem az egész régióban:

a járványhullám lecsengtével új erőre kaphat a kereslet.

Az infláció eddigi gyorsulásában kulcsszerepe volt a jegybankok által nem befolyásolható globális tényezőknek, mint az olaj és a nyersanyagok árának emelkedése, és a szállítási láncok akadozása. Emiatt a lengyel jegybank (NBP) közleményeiben eddig nem is vette túl komolyan az inflációs rizikókat, sőt a zloty korábbi erősödése elleni rosszallását is hangoztatta, pedig a lengyel irányadó kamat a legalacsonyabb a régióban: 0,1 százalék. A bank üléseinek jegyzőkönyveiből és a döntéshozók nyilatkozataiból azonban kiderül, hogy megosztottak:

a tízből hárman hajlanának a szigorításra, négyen ellenzik – köztük a szavazategyenlőség esetén döntő elnök -, és hárman haboznak.

A Capital Economics a héten előrehozta a várt első lengyel kamatemelés dátumát 2022 harmadik negyedévére 2023 első negyedéről. Ezután jelent meg egy májusi adatsor, ami a lengyel gazdaság robusztus újraindulását – azaz az inflációs kockázat lehetséges további emelkedését – jelezte:

áprilishoz képest 12,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, és 0,8 százalékkal a szezonálisan kiigazított ipari termelés.

A lengyel gazdasági teljesítmény már a második negyedévben visszaér a járvány előtti szintre – summázta Liam Peach, a Capital Economics feltörekvő piaci közgazdásza.

Ami a románokat illeti, náluk is hasonlóak a trendek és a kockázatok, de a jegybanknak van némi „tartaléka” abból a szempontból, hogy itt a legmagasabb a régióban az irányadó kamat: 1,25 százalék. Az ING közgazdászai szerint Bukarestben csak a jövő év első felében jön az első kamatemelés, de ha elszaladnak az inflációs várakozások, akár már az idei utolsó negyedévben sor kerülhet rá.