Lengyelország és Magyarország csak akkor nem ellenezné a globális társasági minimumadót, ha jelentős kivételeket hagyna – jelentette online kiadásában szerdán a Financial Times.
Nem hagyhatjuk, hogy a G7 diktálja, mi az adóráta az országunkban
– mondta Tadeusz Kościński lengyel pénzügyminiszter a brit lapnak, a G7, a gazdag nyugati országok pénzügyminisztereinek múlt heti megegyezésére utalva, amely szerint legfeljebb 15 százalékos globális társasági minimumadót kellene bevezetni. Kościński szerint számos ország számára az alacsony adókulcsok arra nyújtanak módot, hogy a külföldi innovációk bevonzásával igyekezzenek felzárkózni a fejlettebb országokhoz.
A 19 százalékos társasági adókulcsot használó Lengyelország nem abból a célból szeretne külföldi vállalatokat vonzani, hogy csökkentse az adóterhüket. Ha globális megegyezés jönne létre, annak különbséget kell tennie a profitátcsatornázás és a „jelentős üzleti tevékenység” között – mondta a lengyel kormánytag.
– tette hozzá.
A kilenc százalékos társasági adókulcsú Magyarország hasonlóan érvel – írta a lap, egy pénzügyminisztériumi közleményt idézve, amely szerint az országoknak szuverén joggal kell rendelkezniük arra, hogy döntsenek a „területükön kifejtett jelentős gazdasági aktivitás” adóztatásáról, „figyelembe véve a gazdasági fejlesztést és egyéb releváns tényezőket”.
Mindezek miatt a kormány nem támogat adóemelést jelentős gazdasági aktivitást kifejtő vállalatokra
– idézte a Financial Times.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) eredeti, 2020-as tervezete eleve kivett volna a globális adómegegyezésből jelentős gazdasági tevékenységeket, mint például az építés, és a multivállalatok helyi leányainak profitmegosztására koncentrált. A hétvégi G7 megegyezésnek megágyazó amerikai javaslat azonban nem tartalmazott kivételeket.
Pascal Saint-Amans, az OECD Adópolitikai és Közgazdasági Központjának igazgatója a múlt hónapban arról beszélt, hogy nem reális elérni egy globális megegyezést kivételek meghatározása nélkül. Az OECD keretein belül majdan születő megegyezést Brüsszel európai uniós jogszabályba öntené, ami azt jelenti, hogy a tagállamoknak lesz ebbe beleszólása – jegyezte meg a lap.
