A lakásárak tavaly 9,1 százalékkal nőttek országos szinten a ingatlanforgalmi adatai alapján. Minden településtípuson drágulás volt, de ennek üteme és mértéke eltért, a legszembetűnőbben Budapesten, ahol csak 3 százalékos volt az áremelkedés. Országos átlagban csaknem ötödével, 19 százalékkal csökkent az ingatlanforgalom.
A kisebb városokban volt a legnagyobb mértékű, 23 százalékos a visszaesés.
A megyei jogú városokban 20 százalékosst mértek, Budapesten 16 százalékost, míg a községekben 15 százalékost.
Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője szerint a járvány negatív hatását összességében tompították az állami lakásvásárlási támogatások és azok bővülése.
Tavaly minden megyében csökkent az adásvételek száma.
A legkedvezőbb helyzetben, mindössze 5 százalékos visszaeséssel Somogy megye áll. A megyeszékhelyek mindegyikén is esett a forgalom, a legnagyobb mértékben, 40 százalékot meghaladóan Pécsett. A másik véglet Szekszárd volt, ahol mindössze 5 százalékos volt a csökkenés. Budapest egészében 16 százalékkal, 26-28 ezer közé csökkent a tranzakciók száma.
A visszaesés a XI. kerület kivételével – ahol két nagy újlakás-projekt miatt volt forgalomnövekedés – mindenhol érvényes.
Legkevésbé, alig 1 százalékkal a XV. kerületi forgalom zsugorodott, a szinte lenullázódó Airbnb-forgalom miatti kereslet-átrendeződés miatt a lista másik végén a belvárosi V., VI. és VII. kerületek állnak 35-45 százalék közötti tranzakciószám-csökkenéssel. Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján nagyvárosaink közül Szekszárd drágult legjobban (19 százalék), és még Salgótarján áll 15 százalék felett.
Visszaesést sehol nem volt, az áremelkedés egyedül Kecskeméten maradt 3 százalék alatt.
Az OTP szakértői szerint a lakáspiacon vélhetően elmarad a visszaesésre az erős évkezdet után sem számítanak, hiszen a lakhatási minőség felértékelődött a járvány, és a tavaly egy csapásra tömegek által megismert home office következtében. Az így újra gondolt lakásigények kielégítésében egyrészt az Otthonteremtési Program adhat erős támogatást, másrészt a munkaerőpiaci helyzet prognosztizált javulása is szélesítheti a lakásvásárlásban reálisan gondolkodók bázisát.
Végül az inflációs félelmek, az alacsony kamatok, s így az olcsó hitelek is a lakáspiacra terelik a vásárlókat.
Optimista várakozásaink mellett ugyanakkor kiszámíthatatlan tényezőként továbbra is ott van a lehetőség a visszaesés kockázatát magukban hordozó újabb járványhullámok megjelenésére.
