A jelentős mértékű átoltottság elérésével legalább hatszázmilliárd forintot nyert a magyar gazdaság a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kalkulációja szerint, aki a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta, hogy Magyarország az oltási program sikerével gazdaságilag is lépéselőnybe került.
Parragh László a lap szerdai számában kifejtette:
a válság, becslések szerint, naponta 15 milliárd forintjába került az országnak. Mivel a rendkívül sikeres oltási programnak köszönhetően nagyjából 45-60 nappal hamarabb lehetett feloldani a korlátozásokat, mint több versenytárs országban, ez azt jelenti, hogy megspóroltuk a bruttó hazai termék mintegy 1-1,5 százalékát.
Ez az összeg körülbelül annyi, mint amennyit a családok a jövő év elején visszakaphatnak – jegyzi meg a lap, amely felidézi a miniszterelnök bejelentését, miszerint ha az idei átlépi az 5,5 százalékot, akkor 2022-ben az állam visszafizeti a családoknak a 2021-es év teljes szja-befizetését. Ez fejenként maximum 800 ezer forintot jelenthet, vagyis egy olyan családban, ahol két szülő neveli egy vagy több gyermekét, 1,6 millió forinttal is gazdagodhat az adott háztartás.
Az MKIK elnöke óriási jelentőségűnek nevezte, hogy az ország az oltási program sikerével gazdaságilag is lépéselőnybe került. Szerinte ez azt jelenti, hogy
valamennyi iparág sokkal gyorsabban talpra tud állni, a cégek döntő része hamarabb kilábal a nehéz helyzetből, nyereséget tud termelni.
Parragh László felhívta a figyelmet, hogy más uniós országok is kezdenek nyitni, tehát a verseny ismét elkezdődik. Azonban a korlátozások feloldását szinte csak Magyarországon támasztja alá a beadott védőoltások aránya, tehát ahol úgy nyitnak, hogy nem kellő mértékű a lakosság átoltottsága, ott könnyen megeshet, hogy hamar újra el kell rendelni a korlátozásokat – vélekedett.
A kamara vezetője megjegyezte: láthatólag már nem okozott fennakadást az sem, hogy teltházas mérkőzésekkel zajlanak Budapesten a labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzései, ugyanakkor a rendezvények pénzt pumpáltak a kiszáradt turizmusba.
Parragh László úgy értékelte, hogy sikerült a kormány vállalása, miszerint annyi munkahely létrehozását segíti elő, amennyit a járvány tönkretett. Sőt,
bizonyos szektorokban ismét munkaerőhiány tapasztalható – emelte ki, hozzátéve: ha helyreáll a gazdaság, akkor várhatóan ugyanazokkal a problémákkal fogunk szembesülni, mint 2019-ben.
Nem lesz kellő számú munkaerő, vagy egy részük képzettsége nem lesz megfelelő. Ezért a felsőoktatásban továbbra is a reáltárgyak irányába kell terelni a folyamatokat, és javítani kell a hatékonyságot, a termelékenységet a gazdaságban – mondta.
