Jöhet az új adóverseny-fejezet

Magyarországon nem várható, hogy a globális minimumadó miatt az eddigi befektetők tömegesen elhagyják az országot, viszont az új beruházások szempontjából annál nagyobb jelentősége van, hogy a magyar jogalkotás hogyan reagál a megváltozott körülményekre. Ha ugyanis a legnagyobb befektetőink bevezetik a minimumadót – ha van rá az OECD-ben megállapodás, ha nincs –, akkor Magyarország is lépéskényszerbe kerül, hogy módosítsa az adószabályait – mondta a Világgazdaságnak Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, miután legutóbb hazánkhoz hasonlóan Írország közölte, hogy nem támogatja az amerikai elképzeléseket az egységes vállalati adókulcs bevezetéséről. A szakember hozzátette: ha a tervek megvalósulnának, az mindenképpen új korszak kezdetét jelentené a nemzetközi adótervezésben és az adóversenyben. A multinacionális cégek és az egyes országok is reagálni fognak ugyanis ezekre a szabályokra, ez pedig bizonyos pénzügyi központok esetében akár jelentős tőkekivonással is járhat – mutatott rá az adószakértő. Hangsúlyozta: teljesen megakadályozni egyetlen állam, így Írország sem tudja, hogy más országok globális vállalatiadó-szabályokat vezessenek be.

Bár az Egyesült Államok által legutóbb megfogalmazott 15 százalékos javaslat kompromisszumos megoldásnak tűnik, de még mindig magasabb az eredeti, 10–15 százalék közötti adókulcsterveknél. Czoboly Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA-ban már a 2017-es Trump-reform óta van globális minimumadó GILTI néven. Éppen ennek a szigorítását jelentette be a Biden-adminisztráció, ami új lökést adott az OECD-s tárgyalásoknak is. Ugyanakkor az Egyesült Államoknak is számolnia kell Kínával. „Nem véletlenül szólnak a minimumadóval kapcsolatos amerikai belpolitikai viták is Kínáról, és nem Írországról. Kína helyzete ugyanis alapvetően eltérő. Nemcsak hatalmas exportőr és importőr is a világpiacon, de számos multinacionális cégnek is otthont ad. Ha Kína nem kívánja bevezetni a minimumadót, akkor kereskedelmi előnyre tud szert tenni, amit még az Egyesült Államok sem engedhet meg magának” – magyarázta az adószakértő, aki emiatt úgy véli, a hangsúly azon van, hogy Kínával miben tudnak megállapodni.

A szakember kitért arra a friss tanulmányra, amely az uniós országokra vonatkozóan az adókulcs esetleges bevezetése utáni lehetséges adóbevétel-növekedéseket veszi számba. A jelentés legfőbb megállapítása, hogy minden ország csak nyer, sőt a legnagyobb kedvezményezett Luxemburg, Írország és Hollandia lenne. Czoboly Gergely jelezte, hogy ismerve a nemzetközi adótervezési struktúrákat, pont ezek az országok lehetnek a legnagyobb vesztesei egy ilyen minimumadónak. Az elemzés ugyanis nem számol azzal, hogy ebben az esetben minden cég felül fogja vizsgálni az adózási helyzetét, a magasabb kulcs miatt pedig kivonják a befektetéseiket, és közvetlenül az anyavállalat székhelyére helyezik át az irányítást, megszüntetve a köztes vállalatokat. Ráadásul egyes államok is reagálni fognak a nemzetközi adózási környezet változására – tette hozzá.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője nehezen tudja elképzelni, hogy Magyarország tétlenül nézné, hogy az általa adott adókedvezmények más országok költségvetésébe folyjanak be. Ebben az esetben inkább maga szedné be ezt az összeget, és más módon tenné versenyképessé az adórendszerét. Hazánknak ugyanakkor az európai uniós vitákban még lehet súlya, nálunk jelenleg az alapszerződések által biztosított letelepedés szabadsága miatt kétséges az adókulcs bevezethetősége – emelte ki Czoboly Gergely.