BUX 51,365.99
-0.17%
BUMIX 4,362.09
+0.87%
CETOP20 2,351.98
+0.32%
OTP 17,565
+0.37%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-2.13%
+0.27%
-0.45%
ZWACK 16,500
0.00%
0.00%
ANY 1,575
-0.32%
RABA 1,540
+1.99%
0.00%
+0.82%
-0.56%
+0.70%
+1.61%
+0.43%
0.00%
+0.45%
-1.92%
OTT1 149.2
0.00%
+1.68%
MOL 2,462
+0.08%
+1.98%
ALTEO 1,370
0.00%
0.00%
+7.30%
EHEP 1,900
-2.31%
0.00%
+0.71%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.21%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
-1.49%
+1.37%
+2.35%
-0.68%
NUTEX 20.55
+0.74%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Jövőre tovább emelkedhetnek a bérek

Jóléti és szociális programok garmadája jön jövőre, a kormánynak láthatóan esze ágában sincs még behúzni a kéziféket. A parlament kedden szavaz a 2022-es büdzséről.

Amennyiben világméretekben visszaszorítható lesz a járvány, az elemzői várakozásokat jelentősen meghaladó gazdasági növekedésre lehet számítani, ami tovább növeli a kormány költségvetési mozgásterét – mondta a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. A vártnál gyorsabb helyreállás és a növekedési várakozások fokozódásával fokozatosan javulnak az államháztartás pozíciói, a nagy kérdés, hogy mire költi el a növekedési többletből származó plusz bevételeket a kabinet. A jövő évi kilátások javulásával párhuzamosan – mint jelezte – nem lennénk meglepve, ha további béremelésekről születne döntés a közeljövőben.

A parlament kedden szavazza meg a 2022-es költségvetést.

A jövő évi büdzsét 5,2 százalékos GDP bővülés mellett 5,9 százalékos hiánnyal számolta kabinet. Bár a 3 százalék körüli szintekhez képest viszonylag magasnak mondható a deficit, de – ahogy a Világgazdaság konferenciáján Varga Mihály pénzügyminiszter is jelezte –, régiós viszonylatban egyáltalán nem kiugró a magyar hiányszám.

Az Európai Bizottságnak április végén megküldött stabilitási és konvergencia programokból ugyanis kiderült, hogy a szomszédos országok közül Magyarország és Lengyelország térhet vissza leghamarabb a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz, de például Csehország belátható időn belül pedig nem is tervezi.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Magyarország esetében merőben más a helyzet a 2008/2009-es válsághoz képest, amikor prociklikus gazdaságpolitika következtében nem maradt más lehetősége a pénzügyi kormányzatnak, mint a drasztikus hiánycsökkentés. A fegyelmezett költségvetési politika és az államadósság 15 százalékpontos csökkenése jelentősen kitágította a kormány lehetőségeit, de a kabinet az uniós szabályok felfüggesztéséből fakadó mozgásteret is igyekszik kihasználni, emiatt a fiskális konszolidáció is jóval lassabb lehet, mint legutóbb.

vg graf

A miniszterelnök múlt heti bejelentése a szja-visszatérítésről is azt erősíti, hogy

a kabinet jóval lazábban fogja a gyeplőt, csak az szja visszafizetése több mint 550 milliárdba fog kerülni a költségvetésnek.

Szintén kimagasló kiadási tétel az egészségügyi dolgozók béremelése, amely jövőre már 458 milliárd forintot tehet rá büdzsére. Ráadásul számos jóléti intézkedésről döntött a kormány, beleértve a 13. havi nyugdíj visszavezetését, a 25 év alattiak szja kedvezményét, az új lakások áfa csökkentését és egyéb lakásépítési támogatások kiterjesztését.

Ezek együtt 920 milliárd forintot jelentenek a 2022-es költségvetésben. Beilleszthetők a sorba a közszférában zajló bérfejlesztések is. Igaz, hogy a pedagógusok fizetését emelte 2013-ban az elsők között a kormány, de az azóta lezajlott bérrobbanás, különösen, a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős növekedése gyakorlatilag megette a bérüket. Mindenképpen jelzésértékű, hogy a miniszterelnök a pedagógusnapi köszöntőjében a „tanárok munkájának megbecsültségének„ növelésére tett ígéretet, így nincs kizárva, hogy a bérfejlesztés következő ütemében ők is sorra kerülnek.

A növekedésből származó plusz bevételeket ezúttal nem a hiány és adósság faragására használja a kabinet.

Emiatt a KT a jövő évi költségvetéshez fűzött véleményében már a gazdaság túlfűtöttségére figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy jó lenne ezeket a veszélyeket elkerülni és a pénzügyi egyensúlyi mutatókat is fokozatosan, a tervezettnél erőteljesebb ütemben csökkenteni. Kovács Árpád viszont úgy fogalmazott, hogy mindig kellemes kötelesség arról gondolkodni, hogy a növekedés hasznát mire költsük, hozzátéve azt is, hogy mindezek bizakodásra alkalmat adó dilemmák.

Kapcsolódó cikkek