A 2017-es lakáscélú hiteleket alapul véve a módszerrel 20 év alatt 500 milliárd forinttal több befizetést lehetne elérni. Amennyiben 2018-tól minden új lakáscélú hitelnél biztosítanák a lehetőséget - és ezért magasabb nyugdíjakat kapnak a programban résztvevők - az növelné az államadósságot, az elérhető nyugdíjtöbblet azonban meghaladná az állam által viselt többletterheket. A befizetett nyugdíjjárulékok a befizetők szempontjából megtakarításként is értelmezhetők, viszont az adósok nem férnek hozzá a nyugdíjcélú megtakarításaikhoz, emiatt pedig jellemzően nagyobb hitelösszeget kell felvennie az adósoknak és a hitelkamat is nagyobb, mint a megtakarításaikon elérhető hozam.
A kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt a jelenlegi járulékfizetők várhatóan kevesebb nyugdíjat kapnak az államtól, mint amekkora összeget a jelenleg a nyugdíjrendszer fenntartására befizetnek - állapította meg a tanulmány. Az állam emiatt - elsősorban adókedvezményekkel - ösztönzi az öngondoskodást. A megoldást tőkefedezeti rendszerben is lehet alkalmazni, sőt, ebben az esetben valós számlákon lehet vezetni az összegeket. A tanulmány aláhúzta: a tőkefedezeti rendszerekben van arra példa, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokat lakásvásárláshoz lehet felhasználni. Ezeket az összegeket később más forrásból kell pótolni ezeknél a megoldásoknál, ezt a rögzített kamatozású hiteleknél kiegészítő megtakarítás is támogathatja. A nyugdíjelem egyik hátulütője lehet, hogy a lakásvásárlás támogatása keresletösztönző hatással bír, ami az ingatlanárak emelkedését okozhatja. Az elemzés szerint a javaslat költséghatékony eszköz lehet a járadékok szintjének emelésére, annak ellenére, hogy az államadósság relatív növekedésével jár.
A kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt a jelenlegi járulékfizetők várhatóan kevesebb nyugdíjat kapnak az államtól, mint amekkora összeget a jelenleg a nyugdíjrendszer fenntartására befizetnek
- állapította meg a tanulmány.
Az állam emiatt - elsősorban adókedvezményekkel - ösztönzi az öngondoskodást. A megoldást tőkefedezeti rendszerben is lehet alkalmazni, sőt, ebben az esetben valós számlákon lehet vezetni az összegeket. A tanulmány aláhúzta: a tőkefedezeti rendszerekben van arra példa, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokat lakásvásárláshoz lehet felhasználni. Ezeket az összegeket később más forrásból kell pótolni ezeknél a megoldásoknál, ezt a rögzített kamatozású hiteleknél kiegészítő megtakarítás is támogathatja. A nyugdíjelem egyik hátulütője lehet, hogy a lakásvásárlás támogatása keresletösztönző hatással bír, ami az ingatlanárak emelkedését okozhatja. Az elemzés szerint a javaslat költséghatékony eszköz lehet a járadékok szintjének emelésére, annak ellenére, hogy az államadósság relatív növekedésével jár.
