Németországban meglehetősen gyengén kezdődött a második negyedév. A kiskereskedelmi forgalom 5,5 százalékkal esett vissza havi alapon, és a negyedév második fontos adata is azt sugallja, hogy a gazdaság fellendülése a vártnál lassabban indult. A feldolgozóipari megrendelések 0,2 százalékkal csökkentek áprilisban az előző havihoz képest, a várt 1 százalékos növekedés helyett, miután márciusban az erősen felfelé módosított adatok szerint 3,9 százalékos volt a havi növekedés – közölte a Destatis.
Az összesített áprilisi adat a belföldi megrendelések 4,3 százalékkal csökkenésének, a külföldi megrendelések 2,7 százalékos emelkedésének eredménye. A külföldi megrendeléseken belül az euróövezeti 0,7 százalékkal emelkedett, míg a többi országból 3,8 százalékkal rendeltek többet.
Ez ugyanakkor csupán a második havi alapon mért visszaesés volt tavaly április óta, és ez sem tekinthető számottevőnek, míg az egész év során csaknem 80 százalékkal növekedtek a megrendelések. A járvány miatt bevezetett korlátozások által nem érintett utolsó hónappal, 2020 februárjával összevetve pedig 9,9 százalékkal állt magasabban az idén áprilisban a mutató.
A megrendelések áprilisi kvázi stagnálása számos lehetséges magyarázat adható, ezek közül a legvalószínűbb, hogy a beszállítói láncban jelentkező fennakadások okozták a megtorpanást. Különösen nagy hatással lehetett az adatok alakulására a Szuezi-csatornán április elején bekövetkezett, a nemzetközi tengeri teherforgalmat megbénító hajóbaleset. Emellett a megelőző hónapok erősebb felhalmozása is okozhatta a lassulást, de valószínűbb, hogy ezek együttesen pontosabban magyarázzák a kialakult helyzetet.
A lényeg, hogy ezek mind átmeneti jellegűek, és a német feldolgozóipar fellendülése folytatódni fog, csak nem feltétlenül követ egyenes vonalat
– magyarázza Carsten Brzeski, az ING vezető makroelemzője.
Erre utal az is, hogy a vártnál nagyobb mértékben, hároméves csúcsra 7,1 ponttal 28,1 pontra emelkedett júniusban a a tőzsdei befektetők hangulatindexe az euróövezetben – derült ki a Sentix gazdaságkutató adataiból. A mutató 2018 februárja óta nem állt ilyen magasan. Májusban 21 ponton állt az index, júniusra pedig 25–26 pontot vártak az elemzők. Az index összetevői eltérően alakultak a felmérésben. Miközben az aktuális helyzet megítélése jelentős mértékben javult, a kilátásokat már némileg kedvezőtlenebbül ítélték meg, mint az előző hónapban. Az aktuális helyzet megítélését számszerűsítő mutató a májusi 6,3 pontról 21,3 pontra szökött fel júniusra vonatkozóan, a kilátásaikat viszont 35,3 ponttal értékelték júniusban a befektetők az előző havi 36,8 pont után. Az aktuális helyzet megítélésében bekövetkezett látványos javulás a járványvédelmi intézkedések lazítására vezethető vissza, ami azonban a kilátásokat nem érintette. A kilátások romlása leginkább az inflációs várakozások fokozódásával magyarázható.
Hasonló trendet rögzített a Sentix globális felméréseiben is. A befektetők megítélése szerint a lazításnak köszönhetően meginduló gazdasági növekedésre fokozódó inflációs nyomás kíséretében kerül sor világszerte, ami viszont a jegybankokat készteti majd laza monetáris politikájuk újraértékelésére.
