Vége az NHP-nak, de itt a Széchenyi újraindítási hitel
A Növekedési hitelprogram jól betöltötte a szerepét, a kivezetése miatti kockázatok kezelésére megfelelő eszköz a július 1-jén induló Széchenyi-kártya újraindítási program, amelynek segítségével fenntartható a magas magyarországi hiteldinamika.
2021.06.11. 09:37 | Szerző: Nagy Márton
2021.06.11. 09:37 | Szerző: Nagy Márton
A Magyar Nemzeti Bank először 2013 áprilisában hirdette meg a Növekedési hitelprogramot (NHP) azzal a céllal, hogy kezelje a vállalati szektorban jelentkező hitelpiaci zavarokat. Az első három szakaszt, valamint az NHP Fix konstrukciót követően, a koronavírus-válság miatt, 2020 áprilisában a jegybank elindította az NHP Hajrá!-t, amelynek keretében idén június elejéig több mint 38 ezer vállalat 2600 milliárd forint értékben kötött szerződést.
Fotó: MNB
A megkötött szerződések 33 százaléka beruházási vagy lízing, 56 százaléka forgóeszközhitel, 11 százaléka pedig hitelkiváltás. A beruházási hiteleknél 9,9 év, a forgóeszközhiteleknél 2,5 év az átlagos futamidő.
Az NHP vállalatok finanszírozásában betöltött kulcsszerepét mutatja az is, hogy 2020 utolsó negyedévében a teljes vállalati hitelkibocsátás csaknem 58 százalékát, míg a kis- és középvállalkozások (kkv) számára nyújtott hitelek nagyjából 90 százalékát már az NHP Hajrá! hitelek adták.
Ez alapján elmondható, hogy az NHP idáig jól betöltötte a szerepét, most viszont már a kivezetésére kell felkészülni.
Fotó: MNB
Az NHP Hajrá! a 3000 milliárd forintos keretösszeg elérésekor a jelenlegi formájában véget ér. A program kihasználtsága megközelíti a 90 százalékot, a keretösszegből fennmaradó 10 százaléknyi forrást a jegybank szétosztja a bankok között. A várakozások szerint az utolsó 300 milliárd forintot rendkívül gyorsan, akár már augusztus elejéig felhasználhatják.
Mivel a kkv-hitelpiac meghatározó termékei az NHP-hitelek, ezért a program gyors kivezetésével a kkv-k finanszírozási lehetőségei érdemben szűkülnek, hiszen egy kkv ma a piacról 2,5 százalék helyett öt évre 6-7 százalékos, tíz évre pedig 7-8 százalékos kamattal tudna hitelt felvenni.
Ez a hitelpiaci kamatkondíciók jelentős szigorítását jelenti. A kamatemelkedés mellett az elérhető futamidő is – a kedvező feltételekkel nyújtott refinanszírozás hiányában – csökkenne érdemben. Ezenfelül a fix hitelek arányának visszaesésével és a változó hitelek arányának növekedésével is számolnunk kellene.
A kkv-szektor hitelezési feltételeinek romlása – különösen a beruházási hiteleknél – a gazdaság újraindításának időszakában kockázatot jelenthet, amit mindenképpen érdemes kezelni.
Az NHP kivezetése miatti kockázatok kezelésére megfelelő eszköz a KAVOSZ Zrt. által koordinált Széchenyi-kártya újraindítási program, amelyek hiteltermékei 2021. július 1-jén indulnak.
A vállalatok számára 100 millió forintig, kétéves futamidővel, legfeljebb 0,1 százalékos fix kamattal elérhető lesz folyószámlahitel, likviditási hitel 250 millió forintig, hároméves futamidővel, legfeljebb 0,2 százalékos fix kamattal, valamint beruházási hitel 1 milliárd forintig, tízéves futamidővel, legfeljebb 0,5 százalékos fix kamattal.
A termékpalettát ezenfelül lízingkonstrukció, az uniós pályázatokhoz szükséges önerőhitel, valamint turisztikai kártya is gazdagítja. Az új konstrukciókhoz a kormány jelentős kamattámogatást nyújt annak érdekében, hogy a gazdaság újraindításának időszakában a Széchenyi-hitel-kamatok 0,5 százaléknál alacsonyabbak legyenek.
A kormány célja, hogy a gazdaság újraindítása során a következő 1,5 évben annyi vállalkozást érjen el, amennyit az elmúlt 30 évben 15 évenként. Ehhez összesen 587 milliárd forint értékben hirdetünk pályázatokat, és az önrész előteremtése valamint a fejlesztések megvalósulása érdekében megújulnak a Széchenyi Kártya program államilag támogatott, rendkívül kedvező kamatozású hiteltermékei is. A programban gyakorlatilag felső korlát nélkül áll rendelkezésre forrás, és az igény becslések szerint akár 2000 milliárd forint is lehet – mondta el György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.
A vállalati hitelállomány 9,4 százalékos ütemben növekedett 2020-ban, a kkv-hitelek esetében azonban jóval magasabb, 13,2 százalékos dinamikát láthattunk. Nemzetközi összehasonlításban a magyar hiteldinamika továbbra is kiemelkedő. A koronavírus európai megjelenése óta a magyar vállalati hitelállomány csaknem 10 százalékkal nőtt, ami meghaladja az EU átlagát.
A Széchenyi-kártya újraindítási program hiteltermékei hozzájárulhatnak a magas hiteldinamika fenntartásához, vagyis biztosíthatják a kkv-szektor megfelelő forrásellátottságát. Különösen fontos, hogy a hosszú lejáratú, fix beruházási hitelek piacán is elkerülhető lesz a hitellehetőségek beszűkülése, a magas finanszírozási igényű, beruházni akaró vállalatok alacsony költségű, fix kamatozású forrásokhoz juthatnak.
A szerző a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója
