Egyelőre nagy az esélye, hogy az OECD is elfogadja, hogy a társasági mellett a helyi iparűzési adót (hipa) is bele lehessen kalkulálni a globális vállalati adóba. Ám mivel ezzel kapcsolatban még nincs hivatalos megerősítés, megeshet, hogy ez megváltozik, és mégsem engedik a jelenlegi formájában beszámítani – mondta a VG-nek Burján Ákos, a PwC Magyarország adótanácsadója. A szakember szerint ez nagyon rossz lenne, de a kormány még ekkor is megpróbálhatja a hipát jövedelemadóvá alakítani, ez pedig már a globális szempontjából is elfogadható. Ebben az esetben több költségelemet, így a személyi jellegű ráfordítások mellett esetleg az értékcsökkenést is levonhatóvá kellene tenni az adóalapból. Erről azonban még korai beszélni, és esetleg nem is lesz rá szükség – tette hozzá.
Mint Burján Ákos kifejtette, időről időre felmerül, hogy a hipát, ha nem is eltörölni, de legalább át kellene alakítani, és közelíteni a jövedelmi típusú adókhoz. Hangsúlyozta, hogy a piac, az adózók, de sok esetben még az önkormányzatok is tisztában vannak azzal, hogy az adóalap kalkulációja nem elég modern, bizonyos szempontból jövedelmi, míg bizonyos szempontból forgalmi típusú adóként működik attól függően, hogy milyen társaság fizeti.
Ez abból fakad, hogy nem minden költséget lehet levonni: egy gyártó cégnél arányaival jóval kevesebb költség érvényesíthető, mint egy kereskedő cégnél, így az előbbi esetében inkább forgalmi típusú, utóbbi esetében pedig jövedelmi típusú adóhoz közelít
– magyarázta a szakember. Míg az adózók és így a piac a jövedelmi típusú adó irányába történő változtatást preferálná, a kabinet jelen esetben inkább a forgalmi típusú adókra épít. Ez amúgy egy teljesen érthető eltérés a két megközelítésben.
Ha elfogadjuk, hogy a forgalmi típusú adók a megfelelőbbek a jelenlegi gazdaságpolitika alakítása szempontjából, akkor ebben a koordináta-rendszerben pedig a helyi iparűzési adó a jelenlegi állapotában egy jó adónem
– indokolta a kormány a hozzáállást. Amúgy a teljes átalakítás eddig leginkább az önkormányzatok finanszírozása miatt nem merült fel érdemben. A szakértő szerint a hipa idei megfelezése sem hozott ebben változást, hiszen az nem jelentett szerkezeti átalakítást az adóalap meghatározásában, az egyszerűen csak az adókulcsot érintette.
Az adótanácsadó a globális adóval kapcsolatban leszögezte:
nem jó, hogy ilyen formában korlátozódik az adószuverenitás, mivel a Magyarországhoz hasonlóan nyitott, jellemzőn tőkeimportáló kisebb országokat sújthatja főként a bevezetése.
Bár sok társaság esetében a 15 százalékos adóterhelés nem jelent feltétlenül fog plusz terhet, ha a hipát is figyelembe lehet majd venni, ezzel együtt biztosan lesz jó néhány olyan vállalat, amelynél plusz terhet jelent majd, és ez semmiképpen sem jó – figyelmeztetett Burján Ákos.
