Májusban a lakáshitelek átlagos költségmutatója és a szerződött állomány egyaránt emelkedett az előző hónaphoz képest – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből. Míg áprilisban az új lakáskölcsönök átlagos évesített kamatlába 3,93 százalék volt, addig májusra 4,04 százalékra kúszott fel, ami elmarad mind a tavaly májusi 4,09 százaléktól, mind a két évvel korábbi, 4,8 százaléktól. A három hónapos budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) májusban átlagosan 0,84 százalék volt, míg júniusban már 0,96 százalék, ami a már meglévő változó kamatozású hitelek kamatlábában csapódhat le, illetve az újonnan megkötött szerződések költségeit emelheti a következő hónapban.
A változó kamatozású kölcsönök – éven belüli kamatperiódusú hitelek - korábban érezhetően olcsóbbak voltak. Tavaly májusban 3,14 százalék volt a változó kamatozású lakáshitelek átlagos évesített kamatlába, a rögzített – éven túli kamatperiódusú – kölcsönöknél 4,1 százalékos kamatokkal számolhattunk. Idén májusban az előbbit átlagosan 3,95 százalék, az utóbbit 4,04 százalék kamattal érhették el az ügyfelek.
A fogyasztási hitelek kamatlába 7,53 százalék volt májusban, ami jelentősen meghaladja a tavaly májusi 4,58 százalékot. Az emelkedésben elsősorban annak lehetett szerepe, hogy a válság alatt a személyi kölcsönök kamatát maximalizálta a kormány.
A babaváró kölcsönök hitelköltség mutatója 0,17 százalékkal, 4,88 százalékra emelkedett májusban, az új szerződések értéke enyhén, 800 millió forinttal, 48,9 milliárd forintra csökkent. Az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek költségmutatója 4,11 százalékkal esett egy hónap alatt - 13,24 százalék volt. Az új szerződések értéke ezzel párhuzamosan felpattant, a 700 millió forintos új állomány jelentősen meghaladja az áprilisi 500 millió forintos és a márciusi lokális mélypontot jelentő 300 millió forint körüli frissen szerződött összeget.
A kkv-k – 1 millió euró alatti összegű – hitelszerződések értéke 0,4 milliárd forinttal, 21 milliárd forintra nőtt, szezonálisan igazítottan viszont 0,4 milliárd forintos csökkenést jelent.
A kamatlábak minimális mértékben, 0,02 százalékkal nőttek, így elérték a 2,92 százalékot. A nagyvállalati hiteleknél (1 millió euró összeg felett) 2,6 százalékos növekedés volt, így az új szerződések összege elérte a 46,3 milliárd forintot. Szezonálisan igazítottan 10,2 milliárdos kiáramlás-bővülést regisztráltak. A kamatlábak 0,19 százalékkal, 1,84 százalékra csökkentek.
