Nagymértékű adócsökkentés szükséges a minimálbér kigazdálkodásához

Megkezdődtek a háttértárgyalások a kormány és a munkaadók között a következő évekre szóló minimálbér és garantált bérminimum megállapodás feltételeiről. A megbeszélésekbe a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK) is bevonták – mondta a VG-nek Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök a lapunk által júniusban szervezett gazdasági csúcskonferencián jelentette be, hogy

a kabinet elkötelezett a kötelező legkisebb munkabér és a szakmunkás minimálbér jelentős mértéke emelése, illetve azzal párhuzamosan a munkáltatók terheinek érdemi csökkentése mellett.

Bár a kormányfő a nemzeti konzultáció eredményeitől tette függővé a jövő évi minimálbér-emelést, minden esély megvan rá, hogy a legkisebb kötelező munkabér 2022-ben elérje a bruttó 200 ezer, a garantált bérminimum pedig a bruttó 260 ezer forintot. Ehhez azonban a kamara és a kormány is mindenképpen csökkenteni szeretné a vállalkozások terheit.

Perlusz László a várható adócsökkentés mértékéről nem kívánt részletekbe bocsátkozni, főleg azért sem, mert a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) még nem hívták össze, arra viszont emlékeztetett, hogy a 2016-ban kötött bérmegállapodás alapján 2017-ben a 15, illetve 25 százalékkal emelkedett a két legkisebb munkabér, cserében 5 százalékkal csökkentette a kormány a szociális hozzájárulási adó mértékét.

Ezúttal is hasonló mértékű adócsökkentésre lesz szükség ahhoz, hogy a legkisebb cégek is ki tudják gazdálkodni a 200 ezres minimálbért és a 260 ezres garantált bérminimumot, mindkettő az ideihez képest 19 százalékkal lenne magasabb.

A VOSZ főtitkára szerint ráadásul azért is fontos lenne a megállapodás, mert az egész bérskálát tolná maga előtt, így teljesen reálisnak tartja, hogy visszatér a korábbi két számjegyű bérdinamika.

Azt kértük korábban a kormányzattól, hogy legkésőbb szeptember 15-ig kezdjük meg a következő évekre vonatkozó minimálbérről és garantált bérminimumról szóló tárgyalásokat. Várhatóan erre augusztus végén, szeptember elején sor kerülhet

– mondta a VG-nek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Hozzátette, a következő megállapodásban szeretnének tisztázni például, hogy kinek az adatait veszik számításba, vagy, hogy milyen adatokat vesznek figyelembe a bérek megállapításánál. Támogatják, hogy több éves, akár 2024-ig szóló bérmegállapodást kössenek a munkaadók és a szakszervezetek.

A szakszervezeti vezető ugyanakkor felrótta, hogy május óta nem hívták össze a VKF-et, ami azért is lenne indokolt, mert nem csak a jövő évi, hanem

még az idei megállapodás sincs teljesen lezárva.

Korábban ugyanis abban egyeztek meg a felek, hogy a nyár folyamán ismét leülnek tárgyalni és ha teljesül a várt 6 százalékos reálbér emelkedés, akkor a szociális hozzájárulási adó csökkentésével az idei minimálbér az év második felében tovább nőne. Mészáros Melinda szerint ugyan a feltételek meg lennének, arra már kevés esély van, hogy augusztus vége előtt valóban összehívják a VKF-et.