Folytatta szigorú monetáris politikáját, és a várakozásoknak megfelelően ismét 30 bázisponttal, immár 1,5 százalékra emelte az alapkamat mértékét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a keddi kamatdöntő ülésén. A testület az inflációs kilátások miatt döntött úgy, hogy továbbra is szigorításra van szükség – ezzel indokolta az újabb kamatemelést Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Ezzel együtt az irányadó egyhetes is 1,5 százalékra emelkedik majd.
A keddi kamatdöntő ülésen ugyanakkor egy másik nagyon fontos témában is megegyezés született, Virág Barnabás közlése szerint a jegybank monetáris tanácsa úgy határozott, hogy fokozatosan leállnak az állampapír-vásárlásokkal. A heti 60 milliárd forintos vásárlási limitet első lépésként 50 milliárdra viszik le. Az állampapírpiac stabilitásának megőrzése a következő időszakban is kiemelt szempont lesz. A kivezetés emiatt fokozatos és elnyújtott lesz, a monetáris tanács követi a piaci fejleményeket. A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja.
A Növekedési kötvényprogram keretösszegét pedig 400 milliárd forinttal, 1550 milliárdra emelték.
A Magyar Nemzeti Bank úgy látja, hogy a magyar gazdaság sikeresen újraindult, a szintje már meghaladja a válság előttit. Vannak területek, amelyeken gyorsabb a helyreállás, másutt elhúzódóbb. Júliusban az csökkent, de emögött döntően bázishatások vannak, így ezt nem szabad túlértékelni. Az első csúcson már túl vagyunk, de az infláció a következő hónapokban várhatóan növekszik, október-november környékén újabb csúcsra lehet számítani – mondta Virág Barnabás. A forint a délutáni sajtótájékoztató után erősödésnek indult, és 349 alá csökkent az euróval szembeni jegyzés.
A mostani kamatemelés abszolút várható volt, inkább a szeptemberi a nyitott kérdés, bár a jegybank alelnökének szavai szerint nagy az esély a további szigorításra, legfeljebb a mértékét nehéz még megmondani
– mondta a VG-nek Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az inflációs nyomás továbbra is fennáll, október-november környékén ismét csúcs jöhet a bázishatások, elsősorban az üzemanyagárak és a szállítási költségek miatt. Ez csak jövőre fog enyhülni, amikor várhatóan visszaáll a 3 százalék körüli sávba az infláció.
Az állampapír-vásárlás fokozatos leállásával az MNB nem hozott váratlan döntést.
Az, hogy 60 milliárd forintról leviszik 50 milliárdra a heti limitet, nem borítja fel a piacot, mert az elmúlt pár hétben már inkább ekörül vett állampapírt a jegybank.
Ez inkább azért fontos, mert alátámasztja azt a szándékát a nemzeti banknak, hogy ha a piaci körülmények lehetővé teszik, belátható időn belül kivezeti ezt a válságkezelő programját. A kivezetés dinamikája nagyban függhet attól is, hogy mikor sikerül megállapodni az uniós támogatásokról a kormánynak, hiszen az uniós alapokból érkező összegek nagymértékben csökkentik az állam finanszírozási igényét, amit a piacról kell bevonnia. Németh Dávid szerint mindenesetre annak, hogy a piacról kivonul egy ekkora vevő, inkább felhajtó hatása lehet.
Az állampapír-vásárlási program fokozatos kivezetésének hatására kissé emelkedhetnek az állampapírhozamok, azonban a hosszú hozamok trendjét alapvetően továbbra is a nemzetközi környezet határozhatja meg. Kulcsfontosságú, hogy sikerül-e megszerezni az uniós forrásokat, mivel a kormány biztosítja az uniós pályázatok megelőlegezését, ami azonban az uniós források hiányában magasabb államadóssághoz, és így állampapír-kibocsátáshoz vezethet, növelve a hozamokat – vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki szerint a következő hónapokban határozott ütemben folytatódhat a jegybank monetáris szigorítása. Az elemző a következő két ülésen további 25-25 bázispontos kamatemelésre számít, amivel az év végére 2 százalékra emelkedhet az alapkamat.
