Egy erőteljes negyedik hullám gátat szabhat a foglalkoztatottság növekedésének

Soha ennyien nem dolgoztak még Magyarországon: idén júliusban átlagosan 4,704 millió volt a 15 és 74 év közötti foglalkoztatottak száma, a május-júliusi időszakban pedig átlagosan 4,647 millióan dolgoztak, vagyis 62 ezer fővel többen, mint az előző év azonos időszakában – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből.

A 15-64 év közöttiek esetében 4,549 millióan dolgoztak, a foglalkoztatási rátájuk 73,3 százalék volt az említett időszakban.

A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 26 ezerrel, 2,425 millió főre, a foglalkoztatási rátájuk 1,7 százalékponttal, 78,2 százalékra nőtt. A nőknél a foglalkoztatottak létszáma 33 ezer fővel, 2,124 millió főre, a foglalkoztatási ráta 1,9 százalékponttal, 68,4 százalékra emelkedett.

A fiatal, 15–24 éves korcsoportban a foglalkoztatottak száma 268 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 27,2 százalékra csökkent.

A legjobb munkavállalási korú, vagyis a 25–54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 87,3 százalékra, míg az idősebb, 55–64 éves korosztályban 3,7 százalékponttal, 62,9 százalékra emelkedett.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon nőtt, a külföldön dolgozók körében csökkent a foglalkoztatottság: előbbi 75 ezer fővel nőtt, addig a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 16 ezerrel csökkent. 

A munkanélküliségi ráta idén júliusban 3,9 százalék volt, és 189 ezer fő volt a munkanélküliek száma. A május–júliusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 197 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalék volt. A május–júliusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 27 ezer fővel csökkent. A 15–24 éves munkanélküliek száma 46 ezer főre mérséklődött. Az összes munkanélküli több mint egyötöde a fiatalok közül került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,4 százalékra, az 55–74 éveseké 0,5 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent. A munkakeresés átlagos időtartama 8,7 hónap volt, a munkanélküliek 33,8 százaléka pedig legalább egy éve keresett állást.

A vártnál alacsonyabb lett a munkanélküliség, ez is alátámasztja, hogy viszonylag gyors kilábalással sikerült legyőznie a magyar gazdaságnak a járvány okozta nehézségeket

– mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője. Meglátása szerint a foglalkoztatottság növekedésének jelenleg egyedül az szabhat gátat, ha erőteljes lesz a járvány negyedik hulláma, és a szolgáltatószektor ismét megtorpan a hatósági korlátozások, vagy a lakosság önkéntes viselkedésváltozása miatt. Ugyanakkor, ha minden a jelen kerékvágásban halad, akkor még idén elérhető a 3,7-3,8 százalékos munkanélküliségi ráta is. Ilyen adatok mellett azonban jövőre már nem várható dinamikus csökkenés – tette hozzá. Az elemző meglátása szerint az ötmillió fős foglalkoztatottság csak középtávon lehet reális, ennek ugyanis társadalmi szintű változásokat kell elérni, mobilitásra bírni a lakosság egy rétegét, és inaktív csoportokat kellene mozgósítani.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint az idei év második felében újra elérkezhet a munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet, amely már a második negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejt ki. Ez egyben igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatokhoz fűződő aggodalmakat. A Takarékbank szakértőinek várakozása szerint idén 3,7, jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség. Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint a foglalkoztatás növekedésében a gazdaság újraindításának és a belföldi turizmus felfutásának volt meghatározó szerepe. A foglalkoztatás ugyanakkor egyre több ágazatban kínálati korlátba ütközhet, ami felfelé hajthatja a béreket. Ez különösen azokban az ágazatokban jelent majd nehézséget az üres álláshelyek feltöltésénél, amelyek a járványhelyzetben jelentős jövedelemkiesést szenvedtek el és amelyek még a kilábalás folyamatában tartanak.