Rég nem volt a kiskereskedelemben akkora esemény, mint amely szeptember 17-én várható, amikor a Futureal-csoport megnyitja a nagyközönség előtt a 300 millió eurós beruházással épített, 55 ezer négyzetméter nettó alapterületű, 1300 parkolóval ellátott dél-budai bevásárlóközpontját. Az Etele Plaza sorban a harmadik ilyen centrum a fővárosnak ezen a részén, és a kérdés adja magát, mi lesz így a másik kettővel.
Egy kis történelem
A plázák építése rendre megosztja a városfejlesztéssel foglalkozó szakmát, holott sem Budapesttől, sem más magyar nagyvárostól nem áll távol ez a formátum. A fővárosban már a hetvenes években megkezdődött a nagy alapterületű bevásárlóközpontok (Skála, Centrum, Sugár) építése, és a kilencvenes évek közepén megjelentek a harmadik generációs fejlesztések. Ezek első „darabja” a Duna Plaza volt, amely irányt mutatott, hogyan is kell megtervezni az ilyen központokat.
Míg a hetvenes években a Skála vagy a Sugár azért épült, hogy új városközpontokat hozzanak létre, s tehermentesítsék a belvárosi kiskereskedelmet, addig a harmadik generáció alaptézise az volt, miként lehet a barna- vagy rozsdaövezeteket újraértelmezni, hogyan lehet egy lepusztult telket és környékét ismét a vérkeringésbe hozni. Ennek a nemzedéknek az ékköve a TriGranit fejlesztése, a West End lett, amely mind a mai napig remekül működik.
A szakmát azonban azért osztja meg, mert ezek az ingatlanfejlesztések jelentős fogyasztói tömeget szippantanak el a belvárostól, és átalakítják a település „szövetét”.
Ugyanakkor – és ez az egyik legfőbb érv volt a plázák mellett – a belső kerületekben nem lehetett olyan nagy méretű ingatlanokat találni, amelyekbe be lehetett volna telepíteni a kilencvenes és a kétezres években itt toporgó nagy márkákat. Az igényeik ugyanis bőven ezer négyzetméteres kereskedelmi egységekre mutattak, ezekből pedig alig akadt a belvárosban. A plázák viszont hatalmas területeket kínáltak nekik.
Új generáció
A 2010 és 2020 közötti esztendőkben voltak a legaktívabbak a harmadik generációs plázák, aztán a Covid–19-járvány alaposan legyengítette a központok egyébként rendíthetetlennek hitt vitalitását. Az egyes hullámok csúcsán, összesen néhány hónapig kellett zárva tartani a boltokat, és az elmaradó bevételek miatt sokan dobták be a bérlők közül a törülközőt. A jó hír, hogy
a vásárlóközönség bebizonyította: ezeknek a plázáknak van létjogosultsága, továbbra is fontos közösségi térként szolgálnak.
Kérdés azonban, hogy ezt a szerepet a pandémia után készpénzre lehet-e váltani, lesz-e ember, aki vásárol is, nem csak bámészkodik. A fogyasztás jelentős része ugyanis a webáruházakba terelődött, és a plázáknak, illetve az azokban működő boltoknak azt kell mérlegelniük, hogy fenntartsanak-e fizikai üzletet borsos bérleti díjakért, vagy erősítsék webes jelenlétüket. (Utóbbi sem olcsó, ráadásul sokkal kisebb a vásárlási élmény.) Mindez azt jelenti, hogy a harmadik generációs centrumoknak váltaniuk kell. Az Etele például már okosplázaként hirdeti magát: lesz LED-fal, parkolást és navigációt segítő applikáció, jegyváltás nélküli parkolás, a szolgáltatások megtalálásához digitális segítség, nagy közösségi tér és minden, amit ma a „smart” jelző kategóriájába észszerű beruházási áron be lehet suvasztani.
Az persze még nem egészen világos, hogy az Etele Plaza lesz-e a bevásárlóközpontok következő nemzedéke, vagy csak a 3.1-es. Az viszont borítékolható, hogy más lesz, mint a többi.
Lokáció
Ez a pláza egy kiürült Etele téri területen épült, itt volt a nyolcvanas években a Budai Lottó Áruház, mögötte pedig a Számalk épülete. Mindkettő okafogyottá vált: a Lottó például hatalmas kertészeti és virágbolttá alakult, majd lebontották. Ugyancsak a nyolcvanas években az e terület melletti murvás parkolóban úgynevezett lengyelpiac működött, és ugyancsak e hely vonzáskörzetébe tartozott a Diplomata (más néven dollár-) bolt. Kereskedelmi szempontból tehát mindig aktív terület volt, de ma ennek a helynek a sava-borsát az adja, hogy itt működik Budapest legnagyobb intermodális központja. Volánbusz-pályaudvar, vasútállomás, busz- és villamos-végállomás van itt, s persze a négyes metró végállomása is. Nem mellesleg pedig a vonzáskörzetbe tervezik a szuperkórházat, amely Budapest terjeszkedésének is irányt mutat. Magyarán:
akár már egy évtizeden belül egyáltalán nem perem-, hanem belső részről beszélhetünk majd.
A többiek
Dél-Budán még két pláza (Allee, Campona) működik, valamint egy francia mintára épült kereskedelmi központ, a Savoya Park. Utóbbi egészen más kategória, így a Etele Plaza ezt a piacot nem zavarja, míg a Campona és az Allee hosszabb távon gondban lehet. Utóbbi fejlesztése és átalakítása jelenleg is tart. Nagy előnye, hogy a jól kereső fiatalabb bel-budai rétegből áll a vásárlóközönsége, és a tőszomszédságában található Újbuda legnagyobb piaca. A Camponának ezzel szemben gyengébb adottságai vannak. Legfőbb vonzereje a Tropicarium, amely a hét végére telt házas napokat hoz a bevásárlóközpontnak, de a hétköznapok jóval kisebb látogatottság mellett telnek, komoly fejtörést okozva a bérlői mix megfelelő kialakításánál. Korábban szó volt róla, hogy ezt a házat is átalakítják és növelik az alapterületét, de most a belső információk is arról szólnak, hogy erről a fejlesztésről nem hallani.
Etele
A Figyelő által a Futureal-csoportnak feltett kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy a pláza kész a nyitásra, de a bérbe adott területek nagyságáról egyelőre nem kívánnak beszélni. A bérlők között ott lesz a spanyol Inditex-csoport a Magyarországon elérhető valamennyi márkaüzletével, élükön a Zarával (Zara Home, Stradivarius, Pull & Bear, Bershka, Oysho, Massimo Dutti). A spanyolok például ebben a komplexumban mutatják be itthon először a legfrissebb üzletkialakítási koncepciójukat. A Peek & Cloppenburg első budai boltjában pedig a legfrissebb térelrendezési dizájn valósul meg, amellyel megkönnyítik a vásárlóknak a tájékozódást és a ruhaválogatást is.
Az eMAG Etele Plazában nyíló egysége jóval többet fog jelenteni egyszerű átvételi pontnál: 400 négyzetméteres alapterületével a cég legnagyobb szaküzlete lesz Magyarországon, amelyben minden eddiginél tágasabb showroom fogadja a betérőket: itt a legérdekesebb új termékeket tudják majd kipróbálni az érdeklődők – fogalmazott a társaság.
Szintén e bevásárlóközpontban hozza létre legtágasabb budai boltját a Müller. A márkától megszokott minőségű, széles játék-, papír-írószer választék, a kínálat sokszínűségét bővítő háztartási, kézimunka- és harisnyarészleg, valamint multimédiás termékek gondoskodnak a vásárlói igények maximális kielégítéséről. Az 1750 négyzetméteres üzletben külön Naturshop-szekciót is kialakítanak, így a bioélelmiszereket, natúrkozmetikai termékeket kereső vásárlók szintén megtalálják majd a számításukat.
Az Etele Plazában nyíló SPAR több mint 1100 négyzetméteres eladótere az áruházlánc legfrissebb szupermarket-koncepciója szerint készül el, így jól illeszkedik majd az új generációs bevásárlóközpont megjelenéséhez. A környezeti fenntarthatóság érdekében az eladótérbe takarékos LED-világítás kerül, a hűtéstechnika környezetkímélő, szén-dioxid-alapú lesz, valamint az összes hűtőbútor szigetelt ajtót kap.
A centrum ételudvarán már biztosan válogathatunk olyan népszerű márkák között, mint a Buddha Bar, Hummus Bar, Bellozzo, Pizza Me, Zing Burger, Burger King, KFC, teppanjaki japán látványgrill, Titiz, Crêpes Factory. Emellett megtalálható lesz a Starbucks, az EscoBar & Cafe, az á table! és a Sushi Roll étterem is.
