A tanulók szülei körében végzett felmérés szerint a digitális munkarendben megvalósuló oktatás 2021. március 8. és március 31. között csak részben töltötte be a szerepét, ez derül ki a Állami Számvevők (ÁSZ) digitális oktatásról készült közvélemény-kutatásából. 

Fotó: Pesthy Márton

A szülői vélemények szerint a közoktatási intézményekben a tanulók több mint felének az órarendi órákat részben vagy egyáltalán nem tartották meg, és a tanulók jelentős része számára a tanárok segítsége sem volt biztosított. A diákok jelentős része szorult a szülők segítségére a tanuláshoz és a felkészüléshez. A gyerekek felénél a szülőknek az volt a tapasztalata, hogy a számonkérés és a leadott tananyag között nem minden esetben volt összhang. A szülői vélemények azt mutatták, hogy a tantermen kívüli, digitális munkarendben megvalósuló oktatás során a köznevelési intézmények nem gondoskodtak arról, hogy valamennyi tanuló hozzáférjen a tananyaghoz és azt meg is tudja tanulni, és a számonkérésekben is hiányosságokat tapasztalak.

A kutatásban 342 szülőt kérdeztek meg, az érintett gyermekek száma 493 volt. A mintába került válaszadók gyermekei közül 36 százalék középiskolás, 33 százalék általános iskola felső tagozatos, 31 százalék pedig alsó tagozatos tanuló volt.

Tízből kilenc szülő azt mondta, hogy a digitális oktatáshoz az eszközellátottság biztosított volt. Kiemelték, ahol a feltételek hiányoztak, a gyermekek harmadának segítséget nyújtott a köznevelési intézmény.

A tanórák megtartása kapcsán a vizsgált diákok többségénél, 60 százalék esetében nyilatkoztak úgy a megkérdezett szülők, hogy gyermekeiknek csak részben, 5 százaléknak pedig egyáltalán nem voltak megtartva az tanórák az órarend szerint. Mindössze 35 százalék esetében volt az a véleménye a szülőknek, hogy minden órarend szerinti tanítási órát megtartottak. Az órarendtől való eltérés legnagyobb arányban a felső tagozaton és középiskolában tanulóknál, legkisebb arányban az alsó tagozatos gyermekeknél fordult elő. 

Az alsó tagozatos gyermekek 57 százaléka esetében nyilatkozott úgy a szülő, hogy kaptak segítséget. A felső tagozatosok és a középiskolában tanulók szülei közel azonos arányban, 35, illetve 36 százalékban vélekedtek úgy, hogy gyermekük részére segítséget nyújtottak a pedagógusok a napi oktatási időszak alatt, amennyiben szükségük volt rá. 

A legnagyobb mértékben szülői segítséget az alsó tagozaton tanulók igényeltek. A megkérdezett szülők az alsó tagozatos gyermekek 83 százalékánál jelezték, hogy gyermekeiknek segítségre volt szüksége. A felső tagozatosok esetében is magas, 71 százalékos volt azoknak a diákoknak az aránya, akik esetében a szülők azt tapasztalták, hogy gyermekük az ő segítségükre szorul. A középiskolás tanulók alig fele esetében jelezték azt, hogy gyermekük szülői segítséget igényelt a tanuláshoz, illetve a felkészüléshez. 

A számonkéréssel kapcsolatban a legkedvezőbb véleménye az alsó tagozatos gyermekek szüleinek volt. A felső tagozatosok és a középiskolában tanulók esetében jelentős, 61, illetve 52 százalék volt azon szülők aránya, akik úgy ítélték meg, hogy a leadott tananyaggal nem minden esetben van összhangban a gyermekük teljesítményének értékelése és a számonkérés.

Az ÁSZ szerint előremutató, hogy az emberi erőforrások miniszterének az ellenőrzés során adott tájékoztatása szerint az intézményeknek az ősszel kezdődő tanév során lehetőségük van a szükséges tananyagok pótlására.