Hajdú-Bihar a kevésbé iparosodott megyék közé tartozik, az ipari termelése azonban a válság alatt is jobban teljesített, mint az ország legtöbb más területe. Minek köszönhető ez?
Hajdú-Bihar összességében az ország legjobb agrárfeltételekkel rendelkező megyéje, és ezek az adottságok óriási tartalékokat rejtenek. Háttérként itt az egyetem, tudásbázisként, kutatásaival, és az állattartás, a növénytermesztés, az élelmiszeripar prémium minőségű termékek előállítására képes. Az élelmiszeripar nagyon nagy fejlődés elé néz, és már most is vannak olyan meghatározó cégei, amelyek a válság hozta helyzetben is élni tudtak a kiváló adottságokkal. Nem csak a külföldi működő tőke áramlik be, vannak erősödő magyar tulajdonban lévő cégeink is. Ami a külföldieket illeti, vannak nagy beruházások, amelyek 2021-22-23-ban fordulnak termőre, ilyen a BMW, a Semcorp, és mások. A jó ipari teljesítmény nyitja az lehet, hogy olyan termékeket állítanak elő a cégek, amelyeknek az értékesítésében a válság idején se volt visszaesés. Erős a vegyipar, a gyógyszeripar, vannak csúcselektronikai termelők, és nagyon nagy a jelentősége az egyetemnek. A kormány ismét meglátta a lehetőségeket. Hamarosan elkezdik építeni a vakcinagyárat is.
Hol tart a kilábalás?
Több területen már elértük a járvány előtti szintet. Érdekes, hogy még a vendéglátás és az idegenforgalom is a vártnál gyorsabban felzárkózott. Ebben Hajdúszoboszló halad az élen, de a hagyományosan sok rendezvénynek helyt Debrecen is kezd magához térni. Nagyon gyors a növekedés, és van olyan terület, ahol az év végére elérhetik, vagy meg is haladhatják a 2019-es számokat. Van, ahol már most nagyobb a forgalom, mint a válság előtt. A külföldiek kevesebben jönnek, a hazai vendégek ugyanakkor most többet képesek költeni. Ugyanakkor, ha az a kérdés, kiket viselt meg a válság, akkor elsősorban az idegenforgalmat és a vendéglátást kell említeni. Voltak olyan vállalkozások, amelyek meg is szűntek, ami elsősorban a munkaerő probléma miatt történhetett.
Mi a baj a munkaerővel?
Ez egy országos gond, ami nálunk is megvan, vagy talán még nagyobb is, mint máshol. Van de a szakképzett, vagy felsőfokú képzettséggel rendelkező dolgozókból bizonyos területeken nagy hiány van. Ez előretekintve még nagyobb problémát jelent, hiszen a közeljövőben nyíló, vagy bővülő vállalkozásoknak is munkaerőre lesz szüksége. Az első negyedévi gyengébb beruházási aktivitás átmeneti volt, kifutottak támogatások, de most újak kezdődnek, és a külföldiek is újrakezdik az elhalasztott beruházásaikat: a második félév már nagyon erős lesz, nagyon dinamikus beruházásnövekedés várható. A humán tőkében azonban nagyon szűk a kapacitás, ami nagyon kemény bérversenyhez vezet.
A kormánynak van tennivalója, támogatásban, adóban, bérpolitikában?
Vannak források a technológiafejlesztésre, munkaerő-megtartásra, csak több kéne. Ahogy a kormány kezelte a válságot, jó stratégia volt középtávra, segítették a munkaerő megőrzését, ugyanakkor nem nagy eladósodás árán, ami újabb problémákat teremtett volna. A cél, hogy osszuk meg a terheket, és legyenek források a dinamikus növekedéshez. A piacok jelentős bérnövekedést fognak kikényszeríteni. Ehhez az állam az adó-, járulék és személyi jövedelemadó terhek csökkentésével tud hozzájárulni, de a költségvetés egyensúlya nem borulhat fel, és középtávon a bérnövekedés szinkronban kell legyen a hatékonyságnövekedéshez, különben inflációs és egyéb bajok merülnek fel.
