Soha ennyien nem dolgoztak még Magyarországon: idén júliusban átlagosan 4,704 millió volt a 15 és 74 év közötti foglalkoztatottak száma, a május–júliusi időszakban pedig átlagosan 4,647 millióan dolgoztak, vagyis 62 ezer fővel többen, mint az előző év azonos időszakában – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. A 15–64 év közöttiek esetében 4,549 millióan dolgoztak, a foglalkoztatási rátájuk 73,3 százalék volt az említett időszakban. A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 26 ezerrel, 2,425 millióra, a foglalkoztatási rátájuk 1,7 százalékponttal, 78,2 százalékra nőtt. A nőknél a foglalkoztatottak létszáma 33 ezerrel, 2,124 millióra, a foglalkoztatási ráta 1,9 százalékponttal, 68,4 százalékra emelkedett.
A fiatal, 15–24 éves korcsoportban a foglalkoztatottak száma 268 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 27,2 százalékra csökkent. A legjobb munkavállalási korú, vagyis a 25–54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 87,3 százalékra, míg az idősebb, 55–64 éves korosztályban 3,7 százalékponttal, 62,9 százalékra emelkedett. A hazai elsődleges munkaerőpiacon nőtt, a külföldön dolgozók körében csökkent a foglalkoztatottság: míg az előbbi 75 ezerrel emelkedett, addig a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 16 ezerrel mérséklődött.
A munkanélküliségi ráta idén júliusban 3,9 százalék volt, és 189 ezer volt az állástalanok száma. A május–júliusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 197 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalék volt. A május–júliusi időszakban a 15–74 éves állástalanok száma 27 ezerrvel csökkent. A 15–24 éves munkanélküliek száma 46 ezer főre mérséklődött. Az összes munkanélküli több mint egyötöde a fiatalok közül került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,4, az 55–74 éveseké 0,5 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent. A munkakeresés átlagos időtartama 8,7 hónap volt, a munkanélküliek 33,8 százaléka pedig legalább egy éve keresett állást.
A vártnál alacsonyabb lett a ez is alátámasztja, hogy viszonylag gyors kilábalással sikerült legyőznie a magyar gazdaságnak a járvány okozta nehézségeket
– mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. Meglátása szerint a foglalkoztatottság növekedésének jelenleg egyedül az szabhat gátat, ha erőteljes lesz a járvány negyedik hulláma, és a szolgáltató szektor ismét megtorpan a hatósági korlátozások vagy a lakosság önkéntes viselkedésváltozása miatt.
Ugyanakkor, ha minden a jelen kerékvágásban halad, akkor még az idén elérhető a 3,7-3,8 százalékos munkanélküliségi ráta is. Ilyen adatok mellett azonban jövőre már nem várható dinamikus csökkenés – tette hozzá. Az elemző meglátása szerint az ötmillió fős foglalkoztatottság csak középtávon lehet reális, ennek ugyanis társadalmi szintű változásokat kell elérni, mobilitásra bírni a lakosság egy rétegét, és inaktív csoportokat kellene mozgósítani.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint az idei év második felében újra elérkezhet a munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet, amely már a második negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejt ki. Ez egyben igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatokhoz fűződő aggodalmakat. A Takarékbank szakértőinek várakozása szerint az idén 3,7, jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség. Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint a foglalkoztatás növekedésében a gazdaság újraindításának és a belföldi turizmus felfutásának volt meghatározó szerepe. A foglalkoztatás ugyanakkor egyre több ágazatban kínálati korlátba ütközhet, ami felfelé hajthatja a béreket. Ez különösen azokban a szektorokban jelent majd nehézséget az üres álláshelyek feltöltésénél, amelyek a járványhelyzetben jelentős jövedelemkiesést szenvedtek el, és amelyek még a kilábalás folyamatában tartanak.
