Tíz éve még elképzelhetetlennek tűntek a mai lakásárak, és a 2008-as gazdasági világválságot követő mélypont közeli piacon még évekig mindenki arra várt, hogy mikor indul el végre újra a növekedés. A ma legdrágábbnak számító V. kerületben 2011-ben még átlagosan 347 ezer forintos négyzetméterárral találkozhattunk és az áremelkedésre egészen 2014-ig kellett várni – jellemezte ingatlanpiac elmúlt évtizedét Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a 2011-ben alapított cég jubileumi sajtóbeszélgetésén.

Tíz év alatt Budapesten már csaknem háromszorosára, a községekben másfélszeresére nőttek az árak nominálisan.

Országosan, az idei első negyedévet 2011 azonos időszakához viszonyítva 233 százalékos a különbség, reálértéken 77 százalékos a drágulás. Egyes területeken kiugró mértékű volt az áremelkedés, ami összességében is oda vezetett, hogy ma már a legolcsóbb külvárosi kerületek átlagára is meghaladja azt, ahol tíz éve a legdrágább városrészekben lehetett új építésű lakást vásárolni. A garázsok ára is kiemelkedő mértékben emelkedett, tíz éve például a IX., vagy a XIII. kerületben 2-3 millió forintért, jelenleg 4,5-6,5 millió forintért árusítják ezeket.  Tíz éve a legdrágább vidéki város Győr volt, idén Debrecen, a legolcsóbb viszont továbbra is Salgótarján maradt.

Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet

A pandémia nyomán, a járvány hatására lefékezett gazdaságok miatt, a 2008 után történtek ismeretében óvatos várakozással indult az idei év is, azonban az ingatlanpiac a vártnál korábban és gyorsabban állt talpra, mint tíz éve - hangzott el. Óvatosságra intett, hogy már 2020 elején is a növekedési ciklus végét jelentő konszolidáció jellemezte a piacot, ami a hirtelen berobbant koronavírus-járvány és az év végén bejelentett és idén januártól elérhető kormányzati támogatások miatti kivárás hatására forgalomcsökkenésbe, árszínvonalban pedig stagnálásba, néhol enyhe csökkenésbe váltott. Tavaly mintegy 135 ezer lakáspiaci tranzakciót regisztrálhattak országszerte (hivatalos statisztika novemberben lesz majd), noha 2018-ban még 185 ezret, idén viszont már országszerte 160 ezer tranzakcióig is eljuthat a piac a várakozások szerint.

A makrogazdasági folyamatok ugyanis a pandémia ellenére stabilak maradtak és

az ingatlanpiac mélyrepülésének kibontakozását a kormányzati otthonteremtési támogatások is megakadályozták azzal, hogy új keresletet generáltak.

A járvány hatására nem egy, a 2008-ashoz hasonló világméretű gazdasági válság tört ki, hanem elsősorban a vásárlói szokások és preferenciák változása miatti csak egy enyhe és átmeneti visszaesés következett be. Rendkívül népszerűek lettek a nyaralók, a Balaton környéke, és újonnan a Tisza-tónál is felpörgött a kereslet.

Az év elején még csak a forgalom növekedésére számítottunk, azonban a piac a vártnál gyorsabban éledt újra, és pillanatnyilag nem látszik olyan tényező, ami újabb megtorpanást okozhatna. Amíg elérhetőek az állami támogatások, addig szárnyalni fog a piac, és az sem valószínű, hogy a támogatások kifutása után, illetve a moratórium megszűntével mélyrepülés kezdődne. A jövő piaci tendenciáit latolgatva valószínűsíthető az is, hogy az emelkedő infláció miatt az ingatlanbefektetések újabb lendületet kaphatnak

– összegezte Valkó Dávid.

A tíz évvel korábbihoz képest tavaly 16-szorosára nőtt  OTP Ingatlanponton keresztül létrejött tranzakciók száma, tavaly éves alapon 12 százalékos volt a növekedés, idén az első félévben a tavalyihoz képest 40 százalékkal nőtt a tranzakciók száma, és 62 százalékkal a jutalékbevétel  - érzékeltette az alapítás óta leírt dinamikus fejlődési ívet Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont ügyvezetője. Hozzátette: a tanácsadók száma is évről-évre növekszik, a kezdeti 160 főről már 800-ra emelkedett, de mind létszám, mind irodaszám tekintetében még mindig látnak lehetőséget a bővülésre.

Az ügyvezető elmondása szerint 2018-2021. között csaknem duplájára nőtt a cégük által közvetített hitelállomány. Az újépítésű ingatlanok kapcsán kiemelte, hogy a töretlen kereslet miatt az újépítésű megbízásállomány aránya enyhén csökkent, és a beruházók kivárása miatt érezhetően lelassult az új projektek indítása.

„Az ingatlanpiachoz hasonlóan szárnyal a hitelpiac is, március óta minden hónapban rekordok dőltek, és a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a lakáshitelezés júniusban elérte a 136,35 milliárd forintot. A növekedést az OTP Bank számai is alátámasztják  – mondta Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője. A lakáshitelezés fellendülésében piaci szinten és az OTP-nél is jelentős szerepe volt az állami támogatásoknak, 2021 első félévében közel 14,7 ezer  csok-igénylést fogadott be a bank. Államilag támogatott hitelekre közel 12,3 ezer igénylés érkezett 94 milliárd forint értékben, míg piaci hitelekre több mint 10,5 ezer igénylést rögzítettek 162 milliárd forint értékben.

A lakáshitelezés jövőjével kapcsolatban Kormos Zoltán hozzátette, hogy az inflációs félelem miatt várhatóan drágulni fognak a lakáshitelek és növekszik majd a hitelkiáramlás is, míg az NHP Zöld Otthon Program elindulásával a fenntarthatósági szempontok is hangsúlyosabban fognak megjelenni a lakáshitelek piacán.

Prioritásként kezeljük a zöld célok és a megújuló energiaforrások használatára építő projektek megvalósítását. Rendkívül fontos számunkra, hogy a zöld hitelezési tevékenységünk kialakításával hozzájáruljunk a hazai lakásállomány energiahatékonyságának növeléséhez, ezért az OTP Bank részt vesz az MNB által a Növekedési Hitelprogram keretében meghirdetett Zöld Otthon Programban

– foglalta össze várakozásait az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője.