Az energetikai szektor szabályozásának jövőképéről, a földgáz és a dekarbonizáció kérdéseiről, valamint az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer tapasztalatairól adtak elő a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) felső vezetői a csütörtöki Energy Investment Fórum 2021 konferencián Budapesten.

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Horváth Péter János, a MEKH elnöke előadásában a dekarbonizációs célok elréséhez vezető lehetséges intézkedésekről és szabályozói kihívásokról beszélt, fókuszban az elektrifikáció témakörével. Mint mondta, a karbonmentesen előállított, a lakossági és ipari fogyasztóknál, valamint a közlekedési szektorban minél nagyobb arányban felhasznált tiszta villamosenergia nagy szerepet játszhat a dekarbonizációs célok elérésében. A felhasználói oldalon megjelenő egyre fejlettebb technológia, mint például a hőszivattyúk, elektromos fűtő panelek, kemencék és bojlerek szintén elősegítik az elektrifikáció terjedését és a kitűzött célok elérését – hangsúlyozta a MEKH elnöke. 

A termelői oldalról szólva kiemelte, hogy a V4 országok összehasonlításában Magyarországon a legnagyobb a napenergia részaránya a termelésben, ami most 20%, és a hazai kapacitás további jelentős bővülése várható.

Horváth Péter János felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a karbonsemlegesség elérése érdekében alapvető a nukleáris alapú villamosenergia-termelés fenntartása: Paks I. üzemidő-hosszabbítása és Paks II. megépítése; illetve az átmeneti időszakban még jó ideig szükség lesz a rugalmasságot nyújtó gázerőművekre is. 

Ságvári Pál, a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese előadásában rámutatott, hogy a hazai villamosenergia termelésben a földgáz csaknem egyharmadnyi (28,1 százalék) részesedéssel második helyen áll. Az elnökhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a földgáz szerepe még ennél is kiemelkedőbb a rendszerszintű szolgáltatások piacán, így az egyre növekvő megújuló és időjárásfüggő, forrásból származó erőművi termelés okozta ingadozások kiszabályozásában is. 

A földgázra és a földgáz-tüzelésű villamosenergia-termelésre olyan áthidaló technológiaként kell tekinteni, ami alapvetően járul hozzá a megújuló erőforrások rendszerbe illesztéséhez és a klímaátmenet megvalósításához 

– tette hozzá a MEKH nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese.

Dr. Tóth Tamás, a MEKH általános elnökhelyettese előadásában emlékeztetett, hogy az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) bevezetését többek között a Nemzeti Energia- és Klímatervben valamint a Nemzeti Energiastratégiában kitűzött célok elérése indokolta. Ezek között említette azt a vállalást, hogy a 2014-2020-as időszak 167,5 PJ-os halmozott megtakarítási céljához képest 2021-2030 között 337,2 PJ megtakarítás elérését célozta meg Magyarország, amihez az EKR a 2030-ig évente szükséges új végsőenergia megtakarítás negyedével járulna hozzá. 

A 2021-es várható energiamegtakarításról szólva Dr. Tóth Tamás elmondta, hogy a MEKH egész évre mintegy 300 TJ-nyi megtakarított mennyiséggel számol. A hivatal elemzése szerint a kötelezettek 2021-ben a kötelezettségük 50 százalékát várhatóan még energiahatékonysági járulék befizetésével teljesítik, de a várakozások szerint a piac hatékonysága folyamatosan javulni fog, és a járulék-befizetés részaránya folyamatosan csökken és 2027-től 5 százalékon stabilizálódhat. 

A napokban megjelent sztenderd energiamegtakarítási intézkedések jegyzékéről szólva a MEKH elnökhelyettese kiemelte, hogy az segítséget nyújt abban, hogy minél gyorsabban és kockázat mentesebben kerüljenek megvalósításra energiamegtakarítási beruházások, amelyek nemcsak a szakpolitikai célok eléréséhez járulnak hozzá, hanem a beruházás helyén és országosan is fenntartható módon emelik az ellátásbiztonságot és versenyképességet.