Nagyon alacsony a magyar tanulók foglalkoztatottsága uniós szinten – ez derül ki az Eurostat legfrissebb felméréséből. Az uniós statisztikai hivatal szerint 2020-ban az Európai Unióban a 15 és 24 év közötti korcsoport tanulóinak 18,4 százaléka dolgozott és tanult egyidejűleg, míg Magyarország 3,3 százalékos aránya a negyedik legalacsonyabb érték volt a tagállamok között. A legtöbb diák Hollandiában dolgozott (57,8 százalék), Dániában minden második, Németországban és Ausztriában minden harmadik tanuló vállalt munkát iskola mellett. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint május–július hónapban 267 ezren dolgoztak ebből a korosztályból, döntően olyanok, akik már kikerültek az iskolapadból. A 600 ezer középiskolában vagy felsőoktatásban tanulóból csak pár tízezer végez valamilyen munkát a tanulmányai mellett.

Fotó: Kallus György / VG

Továbbra is nagy a munkaerőpiaci tartalék a 15 és 24 év közötti korcsoport tanulói között, ők iskola mellett részmunkaidőben, a duális képzés keretein belül, illetve egyéb atipikus foglalkoztatási formában is dolgozhatnak

– mondta a VG-nek Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) Smart Family Centrum vezetője. A munkaerőpiaci szakértő hangsúlyozta, a humán erőforrás területén innovációra lenne szükség ahhoz, hogy például a felsőoktatásban tanuló diákokat foglalkoztatni tudják. Egy diák az egyetem mellett nem tud négyórás műszakot vállalni, mivel az órarendje nem engedi meg. Emiatt más típusú munkaszerződésekre is szükség van, ezzel azonban az a probléma, hogy a kkv-k esetében sokszor nem biztos, hogy megfelelő módon tudják kezelni ezeket a jogi formákat.

Meggyőződésem, hogy akkor lehet a diákokat nagyobb létszámban és nagyobb arányban bevonni a munkaerőpiacra, ha például olyan szerződésmintákat vagy jó gyakorlatokat ismertetünk meg a kkv-kkal, amelyeket könnyebben tudnak használni

– hívta fel a figyelmet a munkaerőpiaci szakértő, hozzátéve, hogy például be lehetne mutatni, a szabadságok esetében miképp lehet eljárni.

Fotó: VG

Szalai Piroska emlékeztetett arra is, hogy a 2013-ban elindított munkahelyvédelmi akciótervben a 25 év alatti munkavállalók után a szociális hozzájárulási adónak (szocho) csak a felét kellett megfizetniük a munkáltatóknak – ráadásul akkor még 27 százalék volt a szocho mértéke –, ez pedig erősen meglódította a fiatalok munkavállalását. Előtte ugyanis 18 százalék volt a foglalkoztatási ráta, ami egészen 28 százalékig emelkedett. Bár igaz, hogy ha az utóbbi adatot nézzük, a 28-ból 24 százalék csak dolgozott és már nem tanult. A szakértő kitért arra is, hogy a járvány hatására csökkent a fiatalok foglalkoztatottsági rátája, amit azzal magyarázott, hogy a karanténidőszak alatt a duális képzésben részt vevő diákok kiestek a munkavégzésből.

Jól jön a kedvezmény

Ösztönzőleg hathat a fiatalok foglalkoztatottságára a jövő évtől érvényes adókedvezmény – mondta Szalai Piroska a 25 év alattiak január elsejétől esedékes személyijövedelemadó-kedvezményével kapcsolatban.

A kormány tervei szerint 270-280 ezer diákot érinthet közvetlenül az adómentesség, ami a nettó bérben 30-40 ezer forint pluszt hozhat havi szinten.

A szakértő szerint ez azért is fontos, mert a diákok, pályakezdők munkavállalásánál az egyik legfontosabb motiváció a magasabb bér.