A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a tanya a magyar vidéknek több évszázadra visszanyúló, jelentős gazdasági, települési és társadalomtörténeti múlttal rendelkező öröksége, mely különösen az Alföldön ma is sokaknak nyújt otthont.

A tanyák igazodnak természetföldrajzi adottságainkhoz; az itt élő generációk nemzedékről nemzedékre adják át a hazai termesztési-tenyésztési hagyományainkat, a gazdálkodásban megszerzett és felhalmozott tudásanyagot, őrzik tájfajtáinkat, illetve őshonos állatfajtáinkat

– tette hozzá a miniszter.

Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei évben immáron kilencedik alkalommal hirdette meg az agrártárca a Tanyafejlesztési Programot, összesen 858 millió forint induló keretösszeggel. A pályázat célja a tanyasi gazdálkodás megújítása, az életmód hátrányainak csökkentése, sajátos értékeinek megmentése és megőrzése. A támogatást többek között lakóépület felújítására, gazdálkodást segítő gépek, eszközök fejlesztésére, beszerzésére, állatállomány kialakítására, bővítésére és feldolgozó kapacitások kiépítésére lehet fordítani – sorolta a miniszter.

Hangsúlyozta, a hatalmas érdeklődésre való tekintettel a minisztérium a támogatási keretösszeget 1,9 milliárd forintra emelte, így 680 pályázó részesülhet a forrásokban.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a statisztikák jól mutatják, a Tanyafejlesztési Programra évről-évre egyre nagyobb igény mutatkozik. A kezdeményezés fennállása óta 3441 pályázó részére mintegy 13,1 milliárd forintot ítélt meg a kormány teljes egészében nemzeti forrásból.