A harmadik negyedévben az egy évvel korábbinál 13,6, a 2019 harmadik negyedévinél pedig 26,7 százalékkal kevesebb új személyautót helyeztek forgalomba Magyarországon. Ez a statisztika nem az eladásokat jelzi, hanem azt mutatja meg, hogy mennyi olyan új személyautó érkezett az országba, amelyet már hónapokkal ezelőtt megrendeltek. Az alacsony szám mögött tehát nem alacsony vásárlási hajlandóság, hanem globális gyártói problémák állnak.
„Akadályozza az autók összeszerelését a globális csip- és alapanyaghiány, ezért a gyártóknak rangsorolniuk kell, hogy mely megrendeléseket teljesítik.
Az elmúlt hónapok tapasztalatai szerint a legtöbb üzemben a nagy volumenű olcsó járművek kiszorulnak a gyártósorokról, és helyüket a kisebb volumenű drágább autók veszik át. Értelemszerűen egy adott gyártói kapacitás mellett inkább azokat a modelleket készítik el, amelyek nagyobb hasznot hoznak” – magyarázta Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke. Mint hozzátette, a gyártók teljesítési határideje is folyamatosan kitolódik: három hónappal ezelőtt még féléves szállítási időt ígértek egy átlagos autó esetében, a vásárlók viszont folyamatosan kapják az értesítéseket, hogy a megrendeléstől akár nyolc-tíz hónap is eltelhet a teljesítésig. Vagyis folyamatosan csökken a beszállított autók száma, és ez az említett statisztikákban is megjelenik.
A korábbi válságok idején mindig a kereslet zuhant be, a kínálati oldallal nem volt probléma, most először azonban ez megfordult, magas a kereslet, és folyamatosan emelkedik
– emelte ki Gablini Gábor. A kialakult helyzet a járvány számlájára írható, 2020 tavaszán megszakadtak a gyártási láncok, és még nem tudta helyreállni, igaz Kína, gyártási kapacitásának csökkenése és a Japánban leégett csipgyár sem javított a helyzeten. Miközben általános tendencia, hogy
a nagyobb értékű autókba több csipet építenek, így csak tovább nő a szakadék a legyártható mennyiség és az igény között. A legoptimistább iparági becslések szerint 2022 tavaszától elkezdik utolérni magukat a gyártók, míg mások csak 2024-re datálják a beszállítói oldal talpra állását.
A szakember elmondása szerint a fent említett gyártói problémák árfelhajtó hatást is magukkal hoztak. Az elmúlt másfél évben az új személyautók ára átlagosan 20 százalékkal nőtt, de vannak olyan modellek is, amelyek 25 százalékkal drágultak. A globális alkatrészhiány miatt ráadásul további áremeléssel lehet számolni a következő egy évben is.
Az új autók drasztikus drágulása és a szállítási idő eltolódása miatt sok vásárló inkább a használt autók piacáról választ, habár ezek kereskedéseiben sem ritka, hogy egy importjárművet két hónap elteltével tud átvenni a vevő
– mondta a VG-nek Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke. Az élénkülés mellett azonban a használtautó-piac is számos nehézséggel küzd, mivel tavaly nagyjából ötmillióval kevesebb új autó került a nyugat-európai piacokra, így kevesebb a használt autó is, és mivel magasabb a kereslet a kínálatnál, az árak is emelkedtek, és ezen a forint-euró árfolyam alakulása csak tovább ront. Magyarországon január óta átlagosan 30-40 százalékos volt a drágulás a használtautó-piacon, mivel az árképzés az importautók árarányait követi.
Az egyesület elnöke szerint
szintén nehézséget okoz az importautók komplikált és hosszú forgalombahelyezési eljárása is.
Amellett, hogy átlagosan 35-45 napig kell várni a forgalomba helyezésre január 1-jétől, az uniós érvényes műszaki vizsgával rendelkező, honosításos forgalomba helyezésre jelentkező, öt évnél öregebb, vagy 160 ezer kilométernél többet futott gépkocsikat egy, már majdnem a műszaki vizsgával egyenértékű vizsgálat alá vetik. A szakember szerint idén összesen 130 ezer importautó érkezhet az országba, de ezt felülírhatja a járványhelyzet. Az első fél évben 395 ezer tulajdonosváltást regisztráltak, ami már a 2019-es évet vizionálja, de sokan a tömegközlekedés kiváltására vásárolnak autókat, illetve a drágulás miatt az öregebb autók iránti kereslet nőtt a legnagyobb mértékben.
