Beindult a szokásos nagy év végi költekezés, két hét alatt több mint 800 milliárd forintot csoportosított át a kormány 

– derült ki a Magyar Közlönyből. Szeptemberben az év eddigi legnagyobb pénzmozgása zajlott a költségvetésen belül, a Gazdaság-újraindítási Alapból három kormányhatározattal összesen 714 milliárdot vontak ki. Ez óriási ugrás ahhoz képest, hogy a Gazdaságvédelmi Alapról átnevezett Gazdaság-újraindítási Alap számlálója augusztus végén még 500 milliárdnál járt. A fejezetek közötti átcsoportosításokkal és a többi alappal együtt az idén már több mint 2400 milliárd forintot helyeztek át a büdzsében, de még mindig maradt egy 1600 milliárd forintos puffer, amely bőven fedezheti az adó-visszatérítés és a teljes költségét. Szükség is lesz rá, mivel e kettő összesen közel 800 milliárd forintot tehet ki.

Az év végéhez közeledve tavaly is nagyobb pénzmozgások voltak a büdzsében, azzal a különbséggel, hogy akkor a szűkülő gazdasági környezetben az állami adóbevételek sem érkeztek tervszerűen. Az idén viszont az újrainduló gazdasági növekedésnek köszönhetően csak az év első felében közel 1000 milliárd forinttal több folyt be, ezek a bevételek pedig a tavalyinál némileg alacsonyabb, 7,5 százalékos GDP-arányos hiány mellett tovább növelik a kormány amúgy sem kicsi mozgásterét. Bár az adó-visszatérítés csak jövő februárban érkezik a gyermeket nevelő családok számlájára, a korábbi tapasztalok alapján reális, hogy már az idei átcsoportosítások között megjelenik. 

Horderejét jól mutatja, hogy ez lenne az elmúlt évek legnagyobb olyan tranzakciója, amelyet a kormány végrehajt a költségvetésben.

A szeptemberi kormányhatározatok alapján jelentős támogatást kaptak a felsőoktatási intézmények, e téren állami és nem állami feladatokra összesen 185 milliárdot csoportosítottak át. Több mint 330 milliárdot különítettek el az állam tulajdonosi mivoltával összefüggő beruházásokra. A legnagyobb kedvezményezett a Pénzügyminisztérium volt, 150 milliárd forinttal, a Külgazdasági és Külügyminisztérium hasonló jogcímen két ízben összesen 125 milliárdot, míg a nemzeti kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 31 milliárd forint támogatásban részesült. Ám az már nem derül ki a kormányhatározatokból, hogy pontosan milyen feladatokra kaptak pluszforrást a szaktárcák. 

A vidéki életminőség javítására ezúttal is elkülönítettek pénzt, 

mégpedig a kistelepülések fejlesztéseinek támogatására 30 milliárd, vasúti beruházásokra 13 milliárd, kiemelt társadalmi igényeken alapuló közútfejlesztésekre 17 milliárd, térségfejlesztésre pedig 15,3 milliárd forintot.

A 4,2 százalékán állt a hiány az év első felében

Az előzetes adatok szerint 1112 milliárd forint, a GDP 4,2 százaléka volt a kormányzati szektor 2021. első féléves hiánya. Az egyenleg lényegében megegyezik a 2020. első félévivel, de GDP-arányosan 0,5 százalékponttal kedvezőbb annál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A kormányzati szektor bevétele 10 502 milliárd, a kiadása 11 614 milliárd forint volt. Az áfabevételek 387, a jövedelemadó-bevételek pedig 218 milliárd forinttal nőttek.