Beindult a szokásos nagy év végi költekezés, két hét alatt több mint 800 milliárd forintot csoportosított át a kormány 

– derült ki a Magyar Közlönyből. Szeptemberben az év eddigi legnagyobb pénzmozgása zajlott a költségvetésen belül, a Gazdaság-újraindítási Alapból három kormányhatározattal összesen 714 milliárdot vontak ki. Ez óriási ugrás ahhoz képest, hogy a Gazdaságvédelmi Alapról átnevezett Gazdaság-újraindítási Alap számlálója augusztus végén még 500 milliárdnál járt. A fejezetek közötti átcsoportosításokkal és a többi alappal együtt az idén már több mint 2400 milliárd forintot helyeztek át a büdzsében, de még mindig maradt egy 1600 milliárd forintos puffer, amely bőven fedezheti az adó-visszatérítés és a nyugdíjprémium teljes költségét. Szükség is lesz rá, mivel e kettő összesen közel 800 milliárd forintot tehet ki.

Az év végéhez közeledve tavaly is nagyobb pénzmozgások voltak a büdzsében, azzal a különbséggel, hogy akkor a szűkülő gazdasági környezetben az állami adóbevételek sem érkeztek tervszerűen. Az idén viszont az újrainduló gazdasági növekedésnek köszönhetően csak az év első felében közel 1000 milliárd forinttal több adó folyt be, ezek a bevételek pedig a tavalyinál némileg alacsonyabb, 7,5 százalékos GDP-arányos hiány mellett tovább növelik a kormány amúgy sem kicsi mozgásterét. Bár az adó-visszatérítés csak jövő februárban érkezik a gyermeket nevelő családok számlájára, a korábbi tapasztalok alapján reális, hogy már az idei átcsoportosítások között megjelenik. 

Horderejét jól mutatja, hogy ez lenne az elmúlt évek legnagyobb olyan tranzakciója, amelyet a kormány végrehajt a költségvetésben.

A szeptemberi kormányhatározatok alapján jelentős támogatást kaptak a felsőoktatási intézmények, e téren állami és nem állami feladatokra összesen 185 milliárdot csoportosítottak át. Több mint 330 milliárdot különítettek el az állam tulajdonosi mivoltával összefüggő beruházásokra. A legnagyobb kedvezményezett a Pénzügyminisztérium volt, 150 milliárd forinttal, a Külgazdasági és Külügyminisztérium hasonló jogcímen két ízben összesen 125 milliárdot, míg a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 31 milliárd forint támogatásban részesült. Ám az már nem derül ki a kormányhatározatokból, hogy pontosan milyen feladatokra kaptak pluszforrást a szaktárcák. 

A vidéki életminőség javítására ezúttal is elkülönítettek pénzt, 

mégpedig a kistelepülések fejlesztéseinek támogatására 30 milliárd, vasúti beruházásokra 13 milliárd, kiemelt társadalmi igényeken alapuló közútfejlesztésekre 17 milliárd, térségfejlesztésre pedig 15,3 milliárd forintot.

A GDP 4,2 százalékán állt a hiány az év első felében

Az előzetes adatok szerint 1112 milliárd forint, a GDP 4,2 százaléka volt a kormányzati szektor 2021. első féléves hiánya. Az egyenleg lényegében megegyezik a 2020. első félévivel, de GDP-arányosan 0,5 százalékponttal kedvezőbb annál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A kormányzati szektor bevétele 10 502 milliárd, a kiadása 11 614 milliárd forint volt. Az áfabevételek 387, a jövedelemadó-bevételek pedig 218 milliárd forinttal nőttek.