Hiába kéri a szakma egy része, a kormány nem vezeti be újra a rutinvizsgákat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elődje, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy 2011 végén hozott rendeletével szüntette meg 2012 januárjától azt az eljárást, amely szerint az autóvezetést tanulóknak külön vizsgázniuk kellett egy rutintanpályán. 

Fotó: Hatlaczki Balázs

Azóta a parkolási technikák ismeretét a forgalmi vizsga keretében kell bemutatniuk a tanulóvezetőknek, a vizsga idejét ezért 50 percesre emelték.

A VG szeptember közepén írta meg, hogy az infláció hatására egyre drágább a jogosítvány megszerzése. A Központi Statisztikai Hivatal múlt pénteki adatai szerint átlagosan már több mint 237 ezer forint egy személygépjármű-vezetői tanfolyam ára, viszont 2011-ben, amikor eltörölték a rutinvizsgákat, a tanfolyam átlagos díja 137 ezer forint körül alakult, vagyis a különbség csaknem százezer forint. 

Böröcz Mátyás, a Magyar Autósiskolák Szövetségének elnöke a VG szeptemberi cikkében vetette fel, hogy érdemes lenne visszahozni a rutinvizsgát, mert szerinte sok tanuló úgy ül a volán mögé és megy ki forgalomba, hogy nincs megfelelően felkészítve. 

„Ez egy előzetes szűrés lenne, megmérettetnének a tanulók a vezetésre. Sokan ugyanis a rutinoktatás hiányában buknak meg, és jutnak el a negyedik, ötödik forgalmi vizsgájukhoz” – vélekedett. 

Lapunk e cikk után kereste meg az illetékes ITM-et, mit gondolnak, van-e ráció a rutinvizsgák visszahozatalában, egyáltalán tervez-e ilyet a tárca, illetve hogyan látják a helyzetet csaknem tíz évvel a rutinvizsga kivezetése után. 

„A kérdéses vizsgatípus részben a szakmai érdekképviseletek javaslatára, elsősorban a vezetni tanulók és a képzőszervek költségeinek csökkentése érdekében szűnt meg. Az intézkedést a Magyar Autósiskolák Szövetsége is támogatta. A járműkezelési vizsga manőverezési feladatai beépültek a forgalmi vizsga anyagába” – emlékeztetett a VG-nek küldött válaszában az ITM kommunikációs főosztálya. 

A válaszlevél ismerteti, hogy egy autósiskola egyéb feltételek teljesítése mellett akkor kaphat képzési engedélyt a közlekedési hatóságtól, ha saját vagy bérelt gyakorlópályával rendelkezik. E követelmény alapvető célja, hogy a tanulók biztonságos körülmények között sajátíthassák el a gyakorlati alapokat. 

„A leendő járművezetők azonban a valós folyamatokhoz a lehető legjobban közelítő környezetben készíthetők fel hatékonyan az önálló közlekedésre. Megszerzett tudásukról sem adhatnak érdemben számot a forgalomtól elzárt, ingerszegény gyakorlópályákon” 

– válaszolt a minisztérium, amely szerint a járműkezelési vizsga eltörlésével egyszerűsödött a vezetői engedély megszerzése. 

A kommunikációs főosztály hangsúlyozta továbbá, hogy a vizsgázóknak kevesebbszer kell átesniük stresszhelyzettel járó vizsgaeseményeken. A közúti forgalomban való feladatmegoldás megtanulásával a tényleges kihívásokra jobban felkészült járművezetők kapnak jogosítványt. 

A valós körülmények közötti megmérettetéssel a vizsgázók meggyőzően igazolhatják alkalmasságukat a balesetmentes önálló közlekedésre. A B kategóriás járműkezelési vizsga intézményének esetleges feltámasztása ebből a szempontból visszalépés lenne, az tehát szakmailag nem indokolt 

– szögezték le.