Idén októberben 246,3 ezer álláskereső szerepelt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében, közel 60 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva.  Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 102,8 ezres létszáma az álláskeresőkön belül 41,8 százalékot jelentett a vizsgált hónapban. Középfokú iskolai végzettséggel 126,1 ezer fő (51,2 százalék), felsőfokú végzettséggel 17,3 ezer fő (7) rendelkezett.

A tárgyhónapban 142,6 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 51,3 százaléka álláskeresési ellátásban, 48,7 százaléka pedig szociális jellegű támogatásban részesült.

Az álláskeresők 42,1 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

Októberben a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,3 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,8 százalékos értéket mutatott. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti a 15–74 éves munkanélküliek száma a 2021. június–augusztusi gördülő negyedévben 199,9 ezer főt tett ki, ami 4,1 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb.

Fotó: Shutterstock

A nyilvántartásban 18,7 ezer pályakezdő szerepelt, az összes álláskereső 7,6 százalékát tették ki.

A pályakezdő álláskeresők 39,6 százaléka legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, 4,7 százalékuknak felsőfokú iskolai végzettsége volt.

A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 19,3 százalékos növekedés volt az egy évvel korábbi szám viszonylatában.

A 94,5 ezer tartósan munkát kereső az összes álláskeresőhöz viszonyítva 38,4 százalékot tett ki.

Októberben a 25 éven aluli korosztályba 30,4 ezer álláskereső tartozott, az 55 éves és afelettiek száma 72,7 ezer fő volt. Az előbbiek 12,4, az utóbbiak pedig 29,5 százalékot képviseltek az álláskeresők között. A tárgyhónapban összesen 32,2 ezer munkát kereső kérte a nyilvántartásba vételét, közülük az első alkalommal regisztrálók aránya 11,4 százalékot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 18,3 százalékkal csökkent.

A foglalkoztatók összesen 25,6 ezer üres álláshelyet jelentettek be, amelynek 46,6 százalékához igényeltek támogatást.

Az álláshelyek számában tartósan erős szezonalitás érzékelhető, ezért egyértelmű, a válság következményeként értékelhető tendencia nem mutatható ki – olvasható az NFSZ jelentésében. Összességében októberben 82,8 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 58,7 ezer maradt üres, betöltetlen.

Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 11,9 ezer volt, amelynek 60,7 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott. A tárgyhónapban az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma 13,7 ezer volt, amely az összes álláshely 53,4 százaléka.

A foglalkoztatók összesen 544 személyt érintő csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntést jelentettek be, ami az egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás, a mérőműszergyártás, az egyéb információ-technológiai szolgáltatás, a vendéglátás, a vasúti, kötöttpályás jármű gyártása és a ruházati termék gyártása ágazatokat érintette.

Erősödhet a munkaerő visszaáramlása

Évekkel korábban megfordulhatott a munkaerő kivándorlásának trendje. Bár pár tízezren hazatérhetnek, a munkaerőhiány egyelőre biztosan nem fog megszűnni.

A cégek nagyon várják a külföldi munkaerőt

Minimális munkanélküliség mellett maximális munkaerőhiány van, ami aktuálissá teszi a harmadik országbeli munkavállalók iránti igényt. Szeptembertől újabb kilenc országból lehet kedvező feltételekkel munkaerőt toborozni a magyar vállalatokhoz. Kérdés, hogy érdemes-e és milyen módon belevágni?

Megkerülhetetlenek lettek, de nehéz helyzetben a munkaerő-kölcsönzők

Komoly kihívást jelent a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatoknak a képzett munkások felkutatása. A munkaerő-toborzó vállalatok szerepe ebben a folyamatban szinte megkerülhetetlen.