Sikerült ellensúlyozni az inflációs hatást: a korrekcióval, a prémiummal és az év eleji egyheti nyugdíjjal együtt az idén közel 10 százalékkal javulhat a nyugdíjak vásárlóértéke – reagált a VG-nek Farkas András nyugdíjszakértő azt követően, hogy a statisztikai hivatal közlése szerint októberben 9 éves csúcsára ugrott a hazai árszínvonal növekedése. A megélhetési költségeket emelkedését ugyanakkor kompenzálhatja, hogy a héten jelentős pénz érkezik a nyugdíjasoknak , a kormány ugyanis a magasabb miatt pótlólagosan emeli a nyugdíjakat, a dinamikus növekedésnek köszönhetően pedig minden ellátott egységesen 80 ezer forintos prémiumban részesül. Csütörtöktől már postázzák a pluszjuttatásokat, pénteken pedig banki utalással érkezik a számlákra.
A szakértő úgy látja, vélhetően a kormány is számolt a magasabb inflációval, emiatt pedig a nyugdíjkorrekció is nagyobb, mint amit a törvény előír. A KSH által kimutatott január–augusztusi adatok alapján ugyanis 0,7 százalék lett volna pótlólagos kiegészítés, helyette 1,2 százalék lesz ennek mértéke, így összességében 4,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, miközben a statisztikai hivatal által kimutatott legfrissebb jelentésben a nyugdíjas-infláció 4 százalék. Az igazán jelentős tétel azonban amelyet a törvényi maximumon mindenki egységesen megkap. A szakértő szerint ez különösen annak a több százezer főnek jelent érdemi segítséget, akik egyébként kevesebbre lennének jogosultak. Így például egy negyvenezer forintot kereső rokkantsági ellátott most 80 ezer forintot kap pluszban.
Az inflációt ezzel együtt is megérzik a nyugdíjasok, amikor bemennek a boltba, pokoli drágasággal találkoznak
– ismerte el Farkas András.
A 13. havi teljes egészében visszaépülhet 2022-ben
Jövőre még nagyobb lehet az ideinél a nyugdíjak vásárlóértéken számított növekedése.
Ugyan még kérdés, hogy megvalósul-e a kormányfő által lebegtetett teljes 13. havi nyugdíj visszaépítése, mindenesetre ez önmagában 8 százalékos nyugdíjemelést jelentene.
Ehhez jön még a költségvetési törvényben rögzített inflációs mértékkel azonos 3 százalékos emelés. Ha csak e kettőt nézzük, akkor jövőre 11 százalékkal növekednének a nyugdíjak. Ugyanakkor a szakértő szinte biztosra veszi, hogy a 3 százalékos inflációs előrejelzés módosulni fog decemberben.
Ha ugyanis az év utolsó hónapjában az áremelkedés mértéke 6–7 százalék között lesz, akkor egészen nevetségesen nézne ki a 3 százalékos januárban
– hívta fel a figyelmet Farkas András. Emellett azt is jelezte, hogy az elemzői várakozások szerint 2022-ben is lesz prémium, így a nyugdíjak két számjegyű vásárlóértéken számított emelkedése jócskán teljesülhet. Erre már el is van különítve forrás a költségvetésben.
Nőtt az olló az átlagkereset és a nyugdíjak között
Farkas András felhívta arra a problémára is a figyelmet, hogy minél később állapították meg valakinek a nyugdíját az utóbbi 10 évben, az annál jobban járt. Például aki az idén ment el nyugdíjba, annak a most megállapított járandósága akár másfélszer is nagyobb, mint annak, akinek 6 évvel korábban állapították meg. Ugyanis a valorizációs szorzók, amelyeket az új nyugdíjak számításánál alkalmaznak, követték a nemzetgazdasági átlagkereset alakulását.
Ebből fakad a másik probléma, hogy a nyugdíjas-társadalom leszakadt az aktív keresetektől, mivel az átlagkeresetek növekedési üteme ráadásul 3-4-szer nagyobb volt az elmúlt években, mint az infláció emelkedésének mértéke, amihez igazította a kormány a nyugdíjak emelését.
Ez utóbbi addig nem volt probléma, amíg az inflációt rendre felültervezte a kabinet, 2015–16 után ez megfordult. Hangsúlyozta, hogy nagyon komplex a nyugdíjrendszer, a legkönnyebben a nyugdíjemelés módszerét lehetne megváltoztatni. Szerinte az lenne a legjobb megoldás, ha a nyugdíj-megállapítás évét is figyelembe vennék. Ehhez a valorizációs táblázat növekedési ütemét össze kell olvasztani a nyugdíjemelési ütemekkel, ezzel meg lehetne szüntetni azokat a méltánytalanságokat, amelyeket sokan elszenvedtek, mert korábban állapították meg a nyugdíjukat – emelte ki Farkas András.
