Elkezdte apasztani a közétkeztető cégek profitját az erősödő költségnövekedés, ráadásul a negyedik hullám miatt ismét nagyon ingadozik, de inkább nő a lemondott menzai étkezések száma.
Az intő jelek alapján a kétfogásos ebédért nem sokáig tartható az iskolai menzákon a napi 400-500 forintos térítési díj, amelyet az önkormányzatok egészítenek ki a közétkeztető cégekkel kötött szerződésük szerint.
Ebből a közbeszerzési pályázaton kiválasztott ajánlatban szereplő összegből biztosítják a napi menüt a velük szerződött vállalkozások. A már csak két évre köthető szerződések inflációkövetők, azaz a közétkeztető cégek januártól automatikusan cirka 6,5 százalékkal nagyobb számlát állíthatnak ki az önkormányzatoknak.
Kérdés, hogy ez mire lesz elég, mert a költségek tényleges növekedése az év végén felgyorsulni látszó folyamatok miatt jóval meghaladja az éves inflációt
– vetette fel a VG-nek Sáfár Ferenc, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (Vimosz) közösségi étkeztetési szekciójának vezetője.
A vállalkozások önköltsége annyira megnőtt az ágazatban, hogy az a gazdálkodás biztonságossá tétele érdekében akár 30 százalékos áremelést is indokolhat. Az előző két tanévben tetemes bevételtől elesett közétkeztetőkre újabb csapást mérhet a kiadások tervezhetetlen mértékű, többek számára már kigazdálkodhatatlan növekedése, hiszen költséget már csak leépítéssel csökkenthetnének, ez azonban a munkaerőigényes, egyben munkaerő-hiányos ágazatban visszafordíthatatlan következményekkel járhat.
Korábbi adatok szerint egymillió óvodás és egymillió iskoláskorú gyermek étkezik a közétkeztetési rendszerben a helyi önkormányzattal kötött szerződés alapján.
Sáfár Ferenc szerint az önkormányzatok is kénytelenek lehetnek jócskán megemelni a térítési díjakat.
Az olcsó étkezés ideje lejárt, a szociálisan rászorulók támogatására az állam 87 milliárd forintot biztosít. Az intézményi étkeztetés tényleges költségéből – az óvodások és a kisiskolások esetében napi két-háromszori étkezésről van szó – többet kell a szülőknek fizetniük nettó 400-500 forintnál,
hiszen most az önkormányzatok és a vállalkozások állják a többletköltségeket. Az egyik az adóbevételekből biztosítja az olcsó étkezést, a másik a saját profitjából, amelynek eltűnése egy gazdasági vállalkozás végét jelenti a szakmai szövetség tagozatvezetője szerint.
A közétkeztetőket is érinti az üzemanyagok hatósági árazása, hiszen minden kiszállítás kétszeri út, de a tevékenységükben nem az üzemanyag a legnagyobb kiadási tétel – mondta Sáfár Ferenc. A hathetes forgó étlappal dolgozó cégeknek a hirtelen költségmozgások okozzák a legnagyobb kihívást, ami a járvány miatti napi lemondások számából és az alapanyagok váratlan és drasztikus drágulásából adódik össze. A Vimosz illetékese szerint a mainál rugalmasabb közétkeztetési szerződéses gyakorlatra lenne szükség, hogy a költségnövekedést egyenlő arányban viseljék az érintettek.
Nagy a torta
A közétkeztetési piac éves nagysága több mint 130 milliárd forint. Az ágazatban mintegy húszezer alkalmazott dolgozik, a beszállítókkal együtt körülbelül százezer. A munkahelyi étkezdék is a közösségi étkeztetés kategóriájába tartoznak.
