A tavalyi kötelező, két hónapig tartó leállás óta nemcsak a magánellátásban, de a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott rendelőkben is feltorlódtak a betegek
– mondták a VG-nek fogorvosok. Meg sem állnak, naponta negyven beteget látnak el a háromszékes rendelőben – tette hozzá Rónai András szájsebész, fogszakorvos, a Ronand Kft. ügyvezetője. A tizenegy munkatársat alkalmazó praxisban a páciensek többsége magyar, a szájsebész már nem épít a fogászati turizmusra.
Azért a páciensek 25-30 százaléka még most is külföldi, ám ezeket a betegeket már csak akkor vállalja, ha képesek annyiszor visszamenni kontrollra vagy beavatkozásra, ahányszor szakmailag indokolt.
A koronavírus-járvány miatt 15-20 százalékkal kellett az árakat emelnie. Rónai András hozzátette:
a pandémia kitörése után hiány volt a fogászati alapanyagokból, és drágábban tudta beszerezni az orvostechnikai eszközöket, implantátumot, tömőanyagokat.
Egy tömés ára most 16–25 ezer forint, egy implantátumé 130 ezer, 40 ezer egy kerámiakorona, a fémmentes korona ára 60 ezer körül van. A betegeknek tömésre és fogpótlásra egy-másfél hónapos, implantátumra egy-két hetes határidőre tudnak időpontot adni. A privát rendelőben megnövekedett betegszám oka az is lehet a magánorvos szerint, hogy a NEAK-os rendszerben is feltorlódtak a páciensek, ezért a két szektor közül választva próbálnak mihamarabbi időpontot találni.
Nagymértékben megváltoztatta a fogászatokon a betegellátást a pandémia
– mondta a VG-nek Kivovics Péter, a fog- és szájbetegségek országos szakfelügyelő főorvosa. Volt olyan periódusa a járványhelyzetnek, amikor csak sürgősségi ellátást biztosíthattak a fogászati rendelők – ez vonatkozott a NEAK-szerződéssel rendelkező praxisokra és a magánellátás keretében működőkre is. A páciensek egy része – félve a fertőzéstől – nem jelent meg az évenkénti szűrővizsgálatokon sem. Hozzátette: a Magyarországon élők szájhigiénéje és fogainak állapota jócskán elmarad a többi európai országétól, a sereghajtók közé tartozunk. Kiemelte: a hazai lakosság mintegy fele csak fájdalom esetén látogatja a fogorvost. A koronavírus-járvány negyedik hullámában a hazai betegforgalom a járványt megelőző orvos-beteg találkozók 70-80 százalékára esett vissza – mondta Kivovics Péter, hozzátéve:
ez jellemző a fogászati turizmus keretében érkező betegszámra is.
A külföldiek a kezdeti időszakban túlnyomó részben Ausztriából érkeztek, később az Egyesült Királyságból, Írországból és Olaszországból is jöttek páciensek. Az esetek többségében implantációs fogpótlás miatt választják Magyarországot, mert egy-egy beavatkozás ára a külföldi díjaknak a töredéke. Kérdésre válaszolva elmondta: a rendelőkben az utóbbi években áremelkedést is tapasztalhattak a páciensek, egyrészt azért, mert az orvostechnikai eszközök drágultak, másrészt, mert a magyar fizetőeszköz gyengült. Ma már a magánrendelőkben sem látják el azonnal a betegeket, előfordul, hogy egy-egy fogtömésre több mint három hetet kell várni, de a sürgős beavatkozásokra a magánorvosok is fenntartanak idősávokat.
Magyarországon körülbelül háromezer fogorvos áll szerződésben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel
– közölte a VG-vel Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, aki Keszthelyen fogorvos. Az orvos-beteg találkozók száma ötéves ciklusban ötmillióra tehető, azonban a betegszám az elmúlt másfél-két évben erősen csökkent. Nagy Ákos példaként említette, hogy tavaly leálltak az iskolafogászati szűrések, de szeptembertől már újra fogadják a diákokat. Lassítja a betegellátást az is, hogy két páciens között 15 perc szünetet kell tartani a rendelőkben. Ráadásul a betegek fogainak állapota rosszabb, mint korábban. Vannak torlódások a rendszerben, előfordul, hogy több hetet kell várnia egy páciensnek. Van, ahol már csak januárra tudnak időpontot adni, de a sürgős eseteket megpróbálják előrevenni.
