Másfélszer többen halnak meg nálunk az alkohol miatt, mint az unióban

Az önbevallásra épülő adatok szerint 2019-ben a felnőtt magyar lakosság 5,2 százaléka a nagyivók közé volt sorolható, 20 százalékuk tartozott a mértékletes ivók, 46 százalék pedig az alkoholt ritkán fogyasztók, illetve 29 százalék az absztinensek közé – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. 

Minden huszadik felnőtt – a férfiak 9,3 és a nők 1,5 százaléka – a nagyivók kategóriába került – társadalmi szinten ez 420 ezer főt jelentett 

– írja az elemzés.

Negyedikek vagyunk az uniós alkohollistán

Az alkoholfogyasztással összefüggő halálozás Magyarországon a kilencvenes évek eleje óta csökkenő tendenciát mutat. 

A százezer lakosra jutó, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett hazai standard halálozási ráta 1993-ban érte el a maximumát (247,4), 2000-ben 164,7, 2010-ben 108,8, 2016-ban pedig már csak 78,7 volt a mutató értéke. Az alkohollal összefüggő halálozás még így is másfélszerese volt az Európai Unió átlagának (52,2) 2016-ban. Európai viszonylatban a mutató hazai értéke magas, 

a húsz európai ország közül, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre áll 2016-os adat, Litvánia, Észtország és Románia után hazánké a negyedik legmagasabb érték.

A nagyivás a felnőtt férfiak minden korosztályát hasonló mértékben érinti: a 18–34 évesek körében 9, a 35–64 évesek, illetve a 65 évesek és annál idősebbek esetében 10-10 százalék a nagyivók aránya. A nők körében a korcsoportok közötti legnagyobb különbség nem a nagyivók, hanem az absztinensek arányában mutatkozott: míg a 18–34 év közöttiek 27, addig 65 évesnél idősebbek 53 százaléka egyáltalán nem fogyasztott alkoholt. Alkoholfogyasztás tekintetében sem a férfiaknál, sem a nőknél nem mutatkoznak markáns különbségek a régiók között.

Ki számít nagyivónak?

Nagyivónak nevezzük azokat a nőket, akik a kérdezést megelőző héten összesen több mint 7, illetve azokat a férfiakat, akik több mint 14 egységnyi alkoholt fogyasztottak (a nők esetében az eltérő fiziológiai sajátosságok miatt kell kisebb határértékeket figyelembe venni). Egy ital/alkohol egység 1 korsó sörnek, 2 deciliter bornak vagy 5 centiliter röviditalnak felel meg, azaz 1 deciliter sör 0,2, 1 deciliter bor 0,5 és 1 centiliter rövidital 0,2 italnak számít. 

A szakirodalomban „binge drinking”-nek nevezett jelenség (egy alkalommal nagy mennyiségű alkohol fogyasztása) miatt nagyivónak nevezzük azokat is, akik egy-egy alkalommal 6 vagy több italt fogyasztanak. Mértékletes alkoholfogyasztó: legalább heti fogyasztó, de nem nagyivó. Alkoholt ritkán fogyasztó: hetinél ritkább gyakorisággal iszik.

Negyvenféle betegséghez vezethet az alkoholizmus

Szakemberek szerint a túlzott mértékű alkoholfogyasztás csaknem negyvenféle betegség kialakulásában játszhat szerepet. 

A nagyivás többek között jelentősen növeli a szájüreg-, a nyelőcső- és az emlőrák, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, a májzsugorodás, a mentális és magatartásbeli rendellenességek, a gyomor- és bélrendszeri betegségek, az immunológiai rendellenességek, a csontrendszeri és izombetegségek, a nemzőszervek rendellenességei, illetve a születési rendellenességek gyakoriságát és a korai halálozások számát.