Négy hónap után novemberben újra pozitív a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Októberhez viszonyítva a kivitel értéke 7,8, a behozatalé 4 százalékkal nőtt. 2021. novemberben az euróban számított értéke 7,7, az importé 14 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál, míg a termék-külkereskedelmi egyenleg 526 millió euróval romlott. Az export euróértéke 17, az importé 20 százalékkal magasabb volt a 2019. novemberinél.
A legfrissebb novemberi adatok alapján a kivitel értéke 11 milliárd 113 millió eurót (4049 milliárd forintot), a behozatalé 11 milliárd 33 millió eurót (4018 milliárd forintot) tett ki. A termék-külkereskedelmi többlet 81 millió euró (30 milliárd forint) volt, a kivitel 77, a behozatal 72 százalékát az EU tagállamaival bonyolítottuk le.
A novemberi második becslést februárban teszi majd közzé a KSH.
„Novemberben éves alapon úgy az export, mint az euróban számított értéke növekedni tudott, ám az import emelkedése volt magasabb, kiemelkedő mértékű, így az egyenleg romlott, bár kismértékben így is pozitív volt. Az egyenleg romlásához nagyban hozzájárulhatott a magas belső kereslet, ami felfelé húzta az importot. Az export alakulását az ipari termelés magyarázza: bár novemberben az ipari termelés a vártnál kedvezőbben alakult, de a főleg exportra termelő járműgyártás gyengélkedése miatt így sem tudta ellensúlyozni a behozatal bővülését. Az import értékének kiugró növekedéséhez továbbá hozzájárult az energiaárak emelkedése is. Az adatok alapján a termékek külkereskedelme a negyedik negyedévben is visszahúzhatta a gazdasági teljesítmény alakulását. Ennek megfordulásához az export felfutására van szükség" - értékelte a mutatókat Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági elemzője.
„81 millió euró többlet keletkezett a külkereskedelemben novemberben az októberi 302 millió euró deficitet követően, így négy hónap után újra szufficites lett a külkereskedelem. Az ipari termelés, ezen belül a járműgyártás javulásának köszönhetően 7,7 százalékkal nőtt az export euróértéke, noha a chiphiány miatt járműgyártás továbbra is akadozik, ugyanakkor az erőteljes belső – döntően beruházási – kereslet és a drámaian dráguló nyersanyagok és energiaárak miatt 13,7 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 526 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 607 millió euró többlethez képest. Az áruforgalmi egyenleg romlása továbbra is érdemben rontja a GDP-növekedését, bár ennek mértéke a harmadik negyedévinél kisebb lehet, miközben a forint árfolyamára is negatív hatással lehet. A beruházások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelem többletének csökkenésére számítunk az idei év első felében is, míg tavaly összességében 2 milliárd euró közelébe mérséklődhetett az egy évvel korábbi 5,62 milliárd euró után. A kivitel kilátásai továbbra is kedvezőek lennének, mivel a korlátozások feloldásával jelentősen élénkülnek külpiacaink, tavaly nyár elején az euró-övezeti és német konjunktúramutatók egy része történelmi, illetve több évtizedes csúcsokat ért el. A német ipari vállalatok, és különösen az autógyártók exportkilátásai bíztatók lennének, amit a csúcson levő megrendelésállomány mellett a beszerzési menedzser indexek, az Ifo index és más bizalmi indexek is alátámasztottak, azonban a chip- és más alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Mindezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években jelentősen emelkedhet a külkereskedelem többlete. 2020-ben az áruforgalmi egyenleg többletének jelentős emelkedése mellett a szolgáltatások egyenlege meredeken romlott, így a folyó fizetési mérleg mérsékelt deficitet mutatott, míg tavaly az áruforgalmi egyenleg romlását csak részben ellensúlyozhatja a szolgáltatások egyenlegének fokozatos javulása, így a folyó fizetés mérleg várhatóan átmenetileg tovább romlik, a következő években azonban ismét javulhat" - szögezte le Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
