Sokan gyengébb visszapattanást vártak, végül 3,5 százalékkal nőtt tavaly a kiskereskedelem. Mi volt az erős év végi hajrá kulcsa?
Az ágazat 2021-ben ledolgozta a korábbi visszaesést, a kormány intézkedéseinek is köszönhetően felül tudta múlni a válság előtti volumenét. A szektor azonban nem csak az év végén mutatott a járványhelyzet előtti időszakot idéző teljesítményt, igaz, az április még a tavalyelőtti mélyponthoz képest, a kirívóan alacsony bázis miatt hozott két számjegyű bővülést. A tavasz vége óta azonban öt hónapig is a koronavírus megjelenését megelőző évekre jellemző 5-6 százalékkal nőtt az ágazat forgalma. Az utolsó negyedév persze hagyományosan főszezonnak számít a kiskereskedelemben, az őszi kuponnapok, a Black Friday-akciók indítják be az adventi időszakban kiteljesedő élénkülést.
Az élelmiszer-eladás stabil maradt, a non-food kategóriák többségét viszont hullámvasútra ültette a járvány. Mely szegmenseknek fájt a legjobban a válság?
A pandémia a tartós fogyasztási cikkek piacát érintette nagyobb mértékben, viszont 2020-hoz képest e területen a felpattanás is jóval nagyobb volt: decemberben éves alapon már 8,7 százalékkal emelkedett a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma. Egyetlen kivétellel az üzlettípusok mindegyike visszaküzdötte magát a pozitív tartományba. Egyedüliként a bútor- és a műszakicikk-kereskedésekben csökkent minimális mértékben az értékesítés a megelőző év azonos időszakához képest még decemberben is.
Az üzemanyag-fogyasztási trendekre milyen hatással volt a hatósági ár elrendelése?
A benzinárstopot az Európában mindenütt drasztikusan megugró energiaárak hatásainak mérséklése, a magyar családok védelme érdekében lépte meg a kormány. A november közepén bevezetett intézkedés először decemberben volt érvényben egy teljes hónapon át. Akkor az előző évhez képes 11,5 százalékkal nőtt a benzinkutak forgalma, részben ennek betudhatóan az üzemanyag-fogyasztás is hamarosan elérheti a 2020 eleji szintet.
A magas inflációra reagálva jött az élelmiszerárstop is. Milyenek az eddigi kereskedői, illetve vásárlói tapasztalatok?
Az újabb beavatkozás elsősorban a gyermekes családokat és az időseket védi, havi szinten több ezer forint megtakarítást jelenthet számukra. A kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szakemberei február elsejétől három hónapon át ellenőrzik, hogy az érintett termékeket a megfelelő áron, kellő mennyiségben, az előírt tájékoztatás mellett kínálják-e a kisboltok, piaci árusok, hipermarketek. Az első napok tapasztalatai szerint a kereskedők betartják a rendelkezéseket, csökkentették az áraikat. A múlt héten mindössze tizenhét üzletben merült fel hiányosság, többségük a tavaly október közepinél drágábban árulta az érintett termékeket, leggyakrabban egyébként a napraforgó-étolajat. A feltárt mulasztásokat az ellenőrzött üzletek jellemzően rögtön ki is igazították. A szabálykövetésben vélhetően az is segített, hogy a szakmai szervezeteken keresztül részletes útmutatót juttattunk el a vállalkozásokhoz. A fogyasztóvédelmi honlapon is közzétett segédletet már mintegy kétezer alkalommal töltötték le. A helyszíni ellenőrzések májusig folytatódnak az ország minden részén, az eredményekről a továbbiakban is rendszeresen beszámolunk majd.
Többéves terv a falusi kisboltok célzott támogatása. Mire jutottak eddig?
A vidéki kistelepüléseken a jó minőségű utak, az orvosi ellátás, az óvoda, játszótér elérhetősége mellett nagyban meghatározza az életminőséget, hogy máshova kell-e utazni a legkisebb bevásárlásért, egy vekni kenyérért, egy liter tejért is. A Magyar falu programban ezért támogatjuk a falusi kisboltok fejlesztését, összesen már mintegy 50 milliárd forinttal. Így 1500 kistelepülésen valósulhatnak meg korszerűsítések, ezek közül száz faluban, községben évek, évtizedek óta nem volt üzlet. Sok helyszínen a támogatott kereskedések egyéb lehetőségeket is kínálnak, például postai szolgáltatásokat biztosítanak.
Egyes szakértők szerint az idén akár 10 százalék feletti mértékben is bővülhet a kiskereskedelem. Megalapozottnak tartja ezt a várakozást?
Azzal kalkulálunk, hogy a emelése és a munkát terhelő adók csökkentése által hajtott bérnövekedés az idén két számjegyű lehet. A magyar emberek ezenfelül is számos kormányzati intézkedésnek köszönhetően gazdálkodhatnak több pénzből. A gyereket nevelő családok mozgásterét az adó-visszatérítés, a fiatalokét az az idősekét a 13. havi visszaépítése növeli. A fogyasztás mértéke a háztartások vásárlóerején túl persze a járványhelyzet és az alakulásától is függ. A kiskereskedelem teljesítményét érdemben befolyásolja például az is, hogy az idegenforgalom, a vendéglátás a külföldi turisták visszatérésével mikor, milyen ütemben zárkózik fel a korábbi mutatóihoz. Bizonytalan jóslatok helyett azt mindenképpen érdemes megjegyeznünk, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalom 2010 elejéhez képest a múlt esztendő végére csaknem a másfélszeresére nőtt, ez pedig az európai uniós átlagot több mint kétszeresen felülmúló bővülést jelent.
Arra számítanak, hogy a jövedelempótló intézkedések tovább fűtik az értékesítési volument, de mire alapozzák azt, hogy a lakosság nem inkább megtakarításokra fordítja a pluszpénzeket, ha pedig fogyasztásra, akkor nem a szabadidős tevékenységeket részesítik előnyben?
Az elmúlt tizenkét évben a magyar családok megszokták, hogy az életszínvonaluk javul, az anyagi mozgásterük bővül. A bérek még a járványhelyzetben is töretlenül emelkedtek. Az azonban világosan látszott, hogy a háztartások a vírusválság okozta bizonytalanságok miatt visszafogták, elhalasztották a nem napi fogyasztási cikkek beszerzését. Lassan két éve élünk együtt a járvánnyal, megtanultunk alkalmazkodni hozzá, az oltásoknak köszönhetően hatékony eszközünk is van a védekezésre. A növekvő bevételekkel együtt mindez abba az irányba hat, hogy az emberek bátrabban költhetnek akár kikapcsolódásra, üdülésre, de mindenképpen a boltokban, bevásárlóközpontokban is.
Rekordévet írt tavaly az online is, meddig kúszhat fel a csatorna részaránya? Elérhető belátható időn belül akár a 14-15 százalék?
Rendkívül erősen zárta 2021-et az e-kereskedelem, amely előbb a novemberi 147, majd a decemberi 148 milliárd forinttal döntött havi rekordot. Az internetes és csomagküldő értékesítés 2020 novembere óta 14 hónapból tízszer múlta felül a korábban soha el nem ért 100 milliárd forintot. A tavalyelőtti csaknem 1100 milliárdról tavalyra 1300 milliárd forint fölé bővült a webshopok forgalma. Az Eurostat friss adatai szerint 2016-ban a hazai internethasználók kevesebb mint fele vásárolt online, tavaly már majdnem a háromnegyedük. Ezzel nemcsak beértük az uniós átlagot, hanem az elmúlt öt év második legnagyobb előrelépését tettük Európában, szorosan a csehek után. Jelentős felfutás szemtanúi vagyunk tehát, így nőtt a korábbi 6-7 százalékról a mostani, hozzávetőleg 10-re az online értékesítés részaránya. Bár a növekedés üteme mérséklődhet, a webshopok térnyerését elősegíti, hogy egyre több, a digitális eszközöket magától értetődő természetességgel használó fiatal jelenik meg új fogyasztóként.
A kereskedelempolitika mellett a fogyasztóvédelemnek is a szakpolitikusa. Ezen a területen mi várható az idén?
A legfontosabb fejlemény, hogy május végén a tagállamok mindegyikében hatályba lép a kettős minőség tilalmát kimondó, szankcionálását lehetővé tevő uniós rendelkezés. A visegrádi országokkal összefogva ezt mi, magyarok küzdöttük ki, 2017 óta szorgalmazva a kérdés megnyugtató rendezését. A hatóság így érdemben felléphet majd azzal a káros gyakorlattal szemben, hogy egy terméket azonos csomagolásban, de eltérő minőségben kínálnak például Berlinben, Bécsben vagy Budapesten. A jelenség létezését egyértelműen bizonyítani tudjuk: az Innovációs és Technológiai Minisztérium vegyipari laborja 120 termékpárt vizsgált, az árucikkeket a hazaiak mellett német és olasz boltokból szerezték be. A tisztító- és tisztálkodószerek harmadáról mutatták ki, hogy a magyar változatban kevesebb a hatóanyag, vagy a termékcsalád jobb minőségű darabja idehaza nem kapható. A hazai fogyasztók hátrányos megkülönböztetésétől minden bizonnyal elveszi majd a multik kedvét, hogy a nyártól akár félmilliárd forintos bírságot is fizethetnek miatta.
