Nagy a bizonytalanság a fogyasztói árak januári alakulásával kapcsolatban, ám abban a VG-nek nyilatkozó elemzők is egyetértenek, hogy valószínűleg a decemberi, 7,4 százalékos emelkedéshez hasonlóan alakult az 2022 első hónapjában. Erre jutott lapunk elemzői konszenzusa, amely szerint bár a kormányzati intézkedések, a különböző termékekre bevezetett árstopok mindenképpen segítenek az adatokon, de a külső hatások, illetve az átárazások miatt még várni kell az infláció enyhülésére. Sokan azt feltételezik ugyanis, hogy bár februártól hét élelmiszer is hatósági áras, az üzletek az így keletkező veszteségeiket más termékek árának emelésével enyhítik, ami már a januári adatokban is megjelenhetett.
A VG elemzői konszenzusa januárra így 7,4 százalékos inflációt prognosztizál, elsősorban a megugró maginfláció és az adószűrt maginfláció miatt, amelyre a konszenzus 6,7, illetve 6,6 százalékot vár.
Erre egyébként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) januári kamatdöntő ülése után Virág Barnabás, a jegybank alelnöke is figyelmeztetett, többek között ezzel is indokolva a legutóbbi nagyobb kamatemelést.
Elemzők szerint bár az év elején még magas infláció várható, de tavasszal már megindulhat az enyhülés. Az éves előrejelzésükön ennek ellenére rontottak, a mostani álláspont szerint az éves infláció az idén 5,8 százalék körül alakulhat – decemberben még 5,3-et jeleztek –, 2023-ra viszont már 3,5-es áremelkedést várnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közli a januári fogyasztói árakról szóló gyorsjelentését.
Kompenzálják a kiesést
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a VG-nek elmondta: az üzemanyagárak emelkedése és az élelmiszerárak is felfelé tolhatták a havi inflációs mutatót. „Az árstop a januári inflációban még nem érezteti hatását, sőt, az üzletek vélhetően előremenekültek, és akár a teljes termékpalettára érvényesítve próbálták meg előre kompenzálni a várható bevételkiesést. Mindez tehát januárban extra lökést adhatott az inflációnak” – összegezte Virovácz Péter, aki szerint március–áprilistól a bázishatás már segítheti az infláció fékezését, vagyis tavasztól mérsékeltebb inflációs mutatóval kalkulálhatunk.
A legmagasabb árindex – a benzinár befagyasztása ellenére – a bázishatás miatt az üzemanyagok terén jelentkezhet. Szintén magas árindex várható az élelmiszerek esetében is
– húzta alá Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
Beépülő energiaárak
A Takarékbank–MKB elemzői csapata is hasonlóan látja, véleményük szerint a dohánytermékek és az üzemanyagok árának egy évvel ezelőtti emelkedése kiesik a bázisból, az utóbbira bevezetett 480 forintos plafon pedig mérsékli az inflációt, de a szinte minden terméket és a legtöbb szolgáltatást érintő áremelkedés ezt teljesen ellensúlyozhatja. Elemzők szerint tovább gyorsulhatott az élelmiszerek drágulása, amit az árrögzítés februárban némileg enyhíthet.
Az energiaárak számos termék és szolgáltatás árába bekerülhetnek, ami jelentős, felfelé mutató kockázatot jelent az infláció idei pályájára vonatkozóan.
„A januári adatot több ellentétes irányú tényező befolyásolhatta. Az inflációt lefelé húzhatta a korábbiaknál némileg erősebb forintárfolyam, az üzemanyag ársapkája, illetve a kifutó bázishatások. Ugyanakkor több tényező is felfelé hajtotta. A januári adat abból a szempontból is lényeges lesz, hogy a jegybanknak milyen ütemben kell folytatnia a kamatok emelését az infláció visszaszorítása érdekében” – mondta Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője.
Jelentős bizonytalanságok
A CIB Bank vezető elemzője, Trippon Mariann szerint is bizonytalanság övezi a januári fogyasztói árindexet. Nagy kérdés szerinte, hogy a jelenlegi inflációs környezetben milyen mértékű év eleji átárazásokra kerül sor. „Mi arra számítunk, hogy januárban sem enyhült az árnyomás. Ez azt jelenti, hogy a pénzromlás éves üteme a decemberi 7,4 százalékról nem fog mérséklődni” – tette hozzá.
Az UniCredit Banknál ugyanakkor úgy vélik, hogy januárban egyenesen tovább gyorsult az infláció, döntően az élelmiszerek és a szabadáras energia tavalyhoz képest erőteljesebb havi drágulása miatt.
„A néhány hatósági áras élelmiszer nem valószínű, hogy érdemben képes lassítani az árdinamikát, főként, ha a kereskedők – építve az erős fogyasztói kereslet kínálta mozgástérre – a veszteségek minimalizálása érdekében más, szabadáras cikkeknél erőteljesebb átárazást alkalmaznak” – emelte ki Halász Ágnes, az UniCredit vezető elemzője, aki szerint a várhatóan tavasszal meginduló lassú dezinflációs folyamatot átmenetileg megtörhetik az árstop feloldásával megjelenő áremelések.
