Meglepte a piacokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi döntése, amelynek értelmében a korábbiaknál is nagyobb mértékben, 50 bázisponttal emelték meg az alapkamat mértékét. 

A piaci várakozásnál is nagyobb mértékű kamatemelés után a jegybank alelnöke, Virág Barnabás online háttérbeszélgetést tartott, amelyen ismertette a monetáris tanács mai ülésén meghozott döntéseket és indokolta is azokat. 

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

A beszélgetés előtt kiadott közleményben az MNB azt írta: a következő hónapokban az infláció és a maginfláció eltérő irányú mozgása várható. 

Az infláció decemberben megközelíthette tetőpontját, ugyanakkor a korábban várthoz képest kitolódhat a ráta csökkenésének megindulása. Eközben a maginfláció a következő hónapokban tovább emelkedik. Az erős belső kereslet mellett a vállalkozások rövid idő alatt beépítik áraikba a megemelkedett nyersanyag- és bérköltségeket. Az év eleji átárazások mértéke mind az infláció, mind a maginfláció idei évi dinamikájában meghatározó lesz.

Virág Barnabás kiemelte: a mai ülésen a monetáris tanács több döntést is hozott. A monetáris tanács megítélése szerint a tartós inflációs hatások megerősödése látszódik. Decemberben megállt az infláció növekedése, de az alelnök is kiemelte a maginfláció növekedését. A tartós inflációs hatások miatt indokolt a decemberinél nagyobb mértékű kamatemelés. 

A szigorítás az egyhetes betéti eszköz kamatának további emelésével folytatódik. Innentől havonta tervezi módosítani ezt a jegybank. 

Begyűrűzhetnek az átárazások

A hazai infláció decemberben megállt, 7,4 százalék volt. A jelentős áremelések azonban a gazdaság széles körét érintik, mind a szolgáltatási, mind a termelői szektorban. 

Novemberben és decemberben a szokásostól eltérő árazási magatartás volt megfigyelhető, jelentős átárazások történtek, holott a korábbi években ez nem volt jellemző. 

Ezekre a hatásokra a monetáris tanács kiemelten fog figyelni, ugyanis ezek határozzák meg, hogy mikor indulhat meg az infláció csökkenése. 

A hangsúly ugyanakkor a tartós hatásokra terelődik, így a maginflációra, amely akár a 7 százalékos értéket is elérheti. A januári-februári átárazások mértéke kulcsfontosságú lesz. Ezzel kapcsolatban két opció lehetséges:

  1. 1. a tavaly év végi átárazásokkal előrehozott áremelések történtek, így mérsékeltebb áremelkedés várható,
  2. 2. az év elején további magas átárazás valósulhat meg.

A gazdasági aktivitás az utolsó negyedévben élénkült, még a várakozást meghaladó növekedés is megtörténhetett, összességében az utolsó negyedévben 6,5 százalék körüli GDP-növekedés történhetett. 

A szerkezete a belső kereslet felé tolódott el, az idei első negyedévben is ez fogja meghatározni a növekedést. 

A külkereskedelmi egyenleg a külpiacok helyreállásával várhatóan gyors javulást mutat majd. 

További szigorításokra van szükség

Az egyhetes betéti kamatot az MNB készen áll tovább emelni a pénz- és árupiaci kockázatokra való reagálásként. Az inflációs nyomás az alapkamat gyorsabb emelését indokolja, hogy felzárkózzon az egyhetes betét kamatához. 

A likviditáskezelési szempontból a kamatfolyosó szerepe felértékelődött. A likviditás szerkezete január folyamán megváltozott. A preferenciális betét kivezetésével az egynapos betétben tartott állomány szintje megemelkedett. Ez is indokolta az egyhetes betét és az alapkamat közötti különbözet szűküljön. A swappiac az aktív jegybanki jelenlétnek köszönhetően stabil maradt a negyedév végén. 

Virág Barnabás emlékeztetett, hogy a válságkezelő eszközök 2022-től kifutnak, ami egyértelműen a likviditás szűkítése irányába hat. 

A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

A kamatemelési ciklus jövőjével kapcsolatban az alelnök elárulta: a januári kamatdöntés lesz a kiindulási pont. 

Virág Barnabás kérdésre reagálva elmondta: az egyhetes betéti kamat és az alapkamat összezárása az első félévben fejeződhet be, de a januári és februári átárazások kulcsfontosságúak lesznek ennek eldöntésében. 

Az alelnök a február közepén lejáró üzemanyagár-sapka esetleges meghosszabbításával kapcsolatban elmondta: ezt a folyamatot kívülről figyelik, a döntés a kormányé, a jegybank maximum csak a hatásait tudja elemezni.