Nincs oka a lakosságnak megrohanni a boltokat, hiszen nemcsak néhány napig vagy egy-két hétig, hanem három hónapig él az élelmiszerárstop – mondta a VG-nek Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.

Február elsejétől (mától) egészen május elsejéig az árstop alá eső hét alapvető élelmiszer nem kerülhet többe az adott kereskedőnél alkalmazott tavaly október 15-i árnál.

Már az árstop előtt megérkezett a spanyol importsertéshús

A spanyol megjelenése abból a szempontból is rossz, hogy a többi kiskereskedelmi láncot is hasonló lépésre késztetheti.

A szakember szerint nem szabad megfeledkezni a jogalkotó szándékáról, miszerint az mérséklése a cél, elvégre a pénzromlást megérzi a zsebén a vásárló, alapvető élelmiszerekre pedig mindenkinek szüksége van. Türelmet kérnek a kereskedők, hiszen jelentős részük az árképzés és a beszállítás terén is nehézségekbe ütközött. Az MNKSZ főtitkára jelezte: miután egyeztettek a kereskedelempolitikáért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériummal, naprakész információkkal látták el tagvállalataikat, akárcsak korábban a maszkviselést vagy a nyitvatartást érintő kérdésekben.

Fotó: VG/MÓRICZ-SABJÁN SIMON

Ha a tavaly október 15-i ár akciós volt, akkor a kedvezményes értékesítés előtti árat kell alkalmazni, ha pedig ez valamilyen okból nem állapítható meg, akkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján 2021 októberére közzétett átlagos fogyasztói árakat kell alkalmazni. A KSH vonatkozó árlistája szerint a kristálycukor fogyasztói ára kilogrammonként 261, a finomliszté 203, a sertéscombé 1420, a csirkemellfiléé 1600, a csirke far-háté 293, a napraforgó-étolajé literenként 713, a 2,8 százalékos UHT tartós tejé pedig 268 forint. Neubauer Katalin szerint a nagy áruházaknak nem okoz nehézséget a kormányzati intézkedés szerinti árak megállapítása, ugyanakkor a cikkelemes nyilvántartás nélkül működő kisboltoknak ebbe beletörik a bicskájuk, hiába használnak a törvényi előírásoknak megfelelően online kasszát. Számukra nagy csapás lenne, ha emiatt a KSH-átlag szerint kellene árazni, van azonban megoldás a veszteségek minimalizálására. Ehhez a tavaly októberi beszerzési bizonylatukra van szükség, illetve az alapvető élelmiszereknél alkalmazott haszonkulcsról kell nyilatkozniuk. Az így kalkulált árral nem szegi meg az élelmiszerárstop szabályait a kereskedő, és még az üzletmenete sem áll fejre.

Noha az első járványhullám idején látott élelmiszer-felhalmozásra senki sem számít, jelzésértékű, hogy több kereskedő azt érzékelte, befékeződött a fogyasztói kereslet, mert a többség sokkal kedvezőbb árakra számít február 1-jétől. A boltosok egy része arról számolt be, hogy a tapasztalatok szerint a vásárlók az elmúlt hetekben inkább kivárnak. A lakosság felelős viselkedése azért is fontos, mert az esetlegesen jelentkező tömeges igények kiszolgálása egyelőre kérdéses mind a termelésben, mind pedig a beszerzésben. A részletszabályok tisztázták: a számlázott átadási ár vagy önköltségi ár mértéke sem haladhatja meg a tavaly októberit, az értékesíteni kívánt árumennyiség pedig nem lehet kevesebb a tavalyi átlagnál. A kötelezettségek megsértése miatt 50 ezer forinttól 3 millió forintig terjedő bírság szabható ki, ismételt jogsértés esetén viszont elrendelhető az is, hogy a kereskedő a tevékenységét ideiglenesen nem folytathatja. Az utóbbinak az időtartama legalább egy nap, legfeljebb fél év lehet.

Tej, kenyér, SZÉP-kártya

Az élelmiszerárstop hatálybalépésével egy időben, február 1-jétől élelmiszerek vásárlására is felhasználhatók a Széchenyi-pihenőkártyát (SZÉP-kártyát) kibocsátó társaságok alszámlái az áruházakban – erről több áruházlánc is beszámolt. A SPAR-nál kiemelték, hogy az OTP, az MKB és a K&H mellett Edenredet is elfogadnak. Ennél a bolthálózatnál a melegétel-szolgáltatás esetében már eddig is számos vevő használta a SZÉP-kártyáját. A kormányrendeletre hivatkozva a Penny Marketnél hangsúlyozták: a lehetőség kizárólag a meghatározott élelmiszer-termékkategóriákra vonatkozik, de kivételt képeznek az alkoholt tartalmazó italok és a dohánytermékek. A lehetőség csak május 31-ig él, hacsak a kormány nem dönt a hosszabbításról.