Az idén ismét két számjegyű bérnövekedés várható Magyarországon a kedvező konjunktúra, a bérminimumok emelésének továbbgyűrűző hatása, az egyre feszesebb munkaerőpiaci környezet és a közszféra bérfejlesztései nyomán – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjújában.

Bodó Sándor emlékeztetett, januártól további négy százalékponttal csökkentették a munkáltatói terheket. Ezzel lényegében megvalósult a 2016 végén megkötött bér- és adómegállapodásban rögzített nagy léptékű adócsökkentési sorozat – mutatott rá.

Fotó: Balázs Attila/MTI

A minimálbér idén januártól csaknem ötödével, 200 ezer forintra emelkedett, így már felülmúlja az átlagbér 2010-es szintjét. A 260 ezer forintra nőtt garantált bérminimum is erőteljes tolóhatást gyakorol a magasabb fizetésekre

– mondta.

Bodó Sándor emlékeztetett arra is, hogy januártól csaknem húsz százalékkal vagy afölött nőtt az ápolók, bölcsődei és szociális dolgozók, a kulturális szférában foglalkoztatottak bére is. Február elején már megemelt fizetéseket utaltak a köznevelésben, a felsőoktatásban és a rendvédelemben is – tette hozzá.

Az államtitkár kitért arra, hogy a kötelező legkisebb bérek érdemi emelésének köszönhetően számos kapcsolódó juttatás is nagymértékben emelkedett januártól.

Az emeléssel egyebek mellett a közfoglalkoztatási bér havi bruttó 100 ezer, a közfoglalkoztatási garantált bér havi bruttó 130 ezer forintra nőtt. Az álláskeresési járadék maximális összege havi 200 ezer, a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) maximális összege pedig havi 80 ezer forintra emelkedett – fejtette ki Bodó Sándor.

A koronavírus-járvány munkavégzésre gyakorolt hatásáról szólva elmondta, hogy a legnagyobb változás egyértelműen a távmunkavégzés elterjedése volt: a legtöbben, mintegy 700 ezren 2020 tavaszán dolgoztak otthonról.