Az orosz–ukrán háború és az ellene hozott szankciók miatt a következő hetekben mindenképpen felül kell vizsgálni a korábbi növekedési előrejelzéseket – ismerte el a VG-nek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A szakember szerint a fegyveres konfliktus nyomán olyannyira bizonytalanná vált a gazdasági környezet, hogy nagyon nehéz bármilyen prognózist adni, legfeljebb forgatókönyveket lehet felállítani. Ugyanakkor a Bank of America a múlt héten már megtette ezt, becslésében azzal számolt, hogy a háború eszkalációja 0,5 százalékponttal vetheti vissza idén Európa növekedését, annak ellenére, hogy az európai háztartások óriási megtakarításokat halmoztak fel a járvány alatt. Ám ezek jelentős részét a megugró költségek már most elvitték, emiatt várhatóan a fogyasztás visszaesését fogja okozni az orosz–ukrán háborús konfliktus.
A VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője ugyanezt emelte ki, szerinte a megugró energiaárak Nyugat-Európában akár még recessziót is okozhatnak, és ha így lesz, akkor az a külső keresletet is visszavetheti. A magyar kivitelben Oroszország és Ukrajna szerepe marginális, az mindössze 4 százaléka irányul a két országba, így a gazdaság kilátásai elsősorban azon múlnak, hogy az országai milyen állapotban vannak. Az elemző szerint reális esély van arra, hogy az európai háztartatások egyre nagyobb hányada szegényedik el, mivel a legtöbb országban a béremelések mértéke nem fedezi az áremelkedéseket.
Ugyanakkor azt is jelezte, hogy nem a növekedési, hanem az inflációs prognózisokat kell most elsősorban újraírni, ezzel viszont az a baj, hogy „az inflációs hatás brutális, még ki se lehet számolni, annyi a bizonytalansági tényező”. A Bank of America a múlt héten mindenesetre úgy számolt, hogy a konfliktus 1 százalékkal növelheti idén az eurózóna inflációját.
A szankciók nem fogják megváltoztatni a katonai vezetés döntéseit. Ami meg tudja változtatni, az az, ha vereséget szenvednek a frontokon
– mondta a VG-nek Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének vezetője. Szerinte nem a szankciók, hanem az azokra adott orosz válaszok járnak majd súlyosabb gazdasági hatásokkal, Oroszország ugyanis önellátó, élelmiszerekből, nyersanyagokból és energiaforrásokból bőven fedezi a szükségleteit. „Ez nem Irán, nem Szerbia, és nem Észak-Korea, ez egy igazi nagyhatalom. Nevethetünk azon, hogy gazdaságilag ott áll nagyjából, mint Spanyolország, de sokkal nagyobb hatása van a világgazdaságra. Ha Oroszország kiesik a világgazdaságból, akkor sokkal többet fogunk fizetni az olajért és a földgázért, amit gyorsan lehetetlen pótolni” – ecsetelte Demkó Attila, hozzátéve: nagyon nagy kérdés, hogy ha az oroszok leállítják a gázszállítást, akkor minden európai országgal ugyanúgy bánnak-e, vagy megnézik, ki hogyan állt hozzájuk.
A biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, hogy a háború lefolyását döntően meghatározhatja, hogy az oroszoknak sikerül-e bekeríteniük a Donyec-medencében lévő ukrán csoportosulást.
Ha sikerül ez a bekerítő akció, akkor a konfliktus viszonylag gyorsan lezárulhat orosz győzelemmel. Ha nem sikerül, akkor hónapokig elhúzódhat, Putyinnak ugyanis nincs hova visszavonulnia a győzelmen kívül
– hívta fel a figyelmet.
Hangsúlyozta, eddig az oroszok viszonylag kesztyűs kézzel bántak Ukrajnával, de ez még messze a képességeik töredéke. Ha bevetik a teljes erőt és nem tőrödnek a civilekkel, az mindent megváltoztat – figyelmeztetett Demkó Attila.
