Az építőipar és a fogyasztás húzta az év végén a növekedést

A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2021 IV. negyedévében 7,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten 2,0, az előző év azonos időszakához képest 7,0 százalékkal emelkedett. Mindhárom érték 0,1 százalékkal alacsonyabb az első becslésben közöltnél  - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a GDP-ről kiadott második becsléséből.

Az éves adaton a KSH nem változtatott, így 2021-ben a bruttó hazai össztermék volumene az előző évhez viszonyítva 7,1, 2019-hez képest 2,1 százalékkal növekedett a nyers adatok szerint.

Az év végén az építőipar és a fogyasztás dinamizálta a növekedést 

A negyedik negyedévben az ipar teljesítménye 2,1, ezen belül a feldolgozóiparé 1,8 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a fémfeldolgozási termék, illetve az élelmiszeripar növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 21,4 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé 6,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 8,1 százalékkal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (68,8 százalék), a szállítás, raktározás (20,5 százalék), illetve az információ, kommunikáció (14,1 százalék) nemzetgazdasági ágban történt.

A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása volt a meghatározó, amely 7,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 7,7 százalékkal nőtt. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 8,5 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 6,8 százalékkal nőtt.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a IV. negyedévben 3,3 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nőtt, a gép- és berendezésberuházásoké csökkent. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározásban jelentősen emelkedett, az ingatlanügyletek esetén számottevően visszaesett a fejlesztések volumene.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 328 milliárd forintos passzívum keletkezett. Az export volumene (3,2 százalék) nagyobb mértékben bővült, mint az importé (2,3 százalék). Az áruforgalomban a kivitel 1,5, a behozatal 0,4 százalékkal kisebb lett az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 28,3, importja 19,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Szinte minden nemzetgazdasági ág kivette a részét a GDP éves bővüléséből

Az első becslés szerint a GDP értéke folyó áron 55 046 milliárd forint volt, volumene (a nyers és a naptárhatással kiigazított adatok alapján egyaránt) 7,1 százalékkal nőtt.

A termelési oldalon az ipar hozzáadott értéke 9,8, az építőiparé 15,8, a szolgáltatásoké 6,2 százalékkal nagyobb, a mezőgazdaságé 2,2 százalékkal kisebb lett.

A GDP növekedéséhez a szolgáltatások 3,6, az ipar 1,9, az építőipar 0,7 százalékponttal járult hozzá. A mezőgazdaság 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,3, a közösségi fogyasztás 4,8 százalékkal emelkedett, aminek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 4,4 százalékkal nagyobb lett. A bruttó felhalmozás 8,7, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,0 százalékkal bővült. Az export volumene 10,1, az importé 8,2 százalékkal nőtt.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 3,1, a bruttó felhalmozás 2,4, a külkereskedelmi forgalom egyenlege pedig összességében 1,7 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez.